1. előadás

A kommunikáció fogalma

 

Célkitűzés: olyan ismeretek átadása, amelyek segítségével képesek lesznek a muinkavilágban hazai és külföldi ületi partnereikkel megfelelő módon kommunikálni, akár szóban, akár írásban.

 

Mi a kommunikáció?

-         a szó eredete szerint (latin):

o       communico (ige): közöl, közzé tesz, megoszt)

o       communicatio(fn): közzététel, gondolatok közlése

-         a fogalom értelmezésének többféle megközelítése lehetséges

-         a kommunikációs elmélet 7 tradíciója

1.      A kommunikáció szocinál pszichológiai értelmezése

o       Bihaviorizmus oldaláról közelíti meg a komm. Fogalmát

o       A komm., mint az interperszonális befolyásolás eszköze

§         Üzenet forrása: szakértelem, megbízhatóság

§         Üzenet tartalma: segélykérés, érvek sorrendje

§         Befogadó jellemzői: személyiségjegyek, befolyásolhatóság

2.      Szemiotikai hagyomány

o       A komm, mint a jelek segítségével történő jelentésátvitel

o       A Nyelv, mint jelrendszer, szerepe a kommban

§         Szavak=önkényes szimbólumok, nincs belső jelentése

§         A jelentést nem a szavak, vagy más szimbólumok hordozzák, hanem az emberek

 

Szematikai háromszög:

Gondolat (jelentés) (kedves, ölelni való barát)

 

 

 

 


 

                  Kutya dolog(jelölt) kutya szó(jelentés)

 

3.      Kibernetikai /információelméleti megközelítés

o       A komm, mint információ feldolgozás

o       Matematikai elmélet a jelzések torzításmentes továbbítására

o       „A komm, olyan alkalmazott tudomány, amely az előreláthatóság és a bizonytalanság közötti optimális egyensúly fenntartására törekszik.” (Shannon)

 

Shannon és Weaver kommunikációs modellje

Info, forrásàátvivőà……àbefogadóàcél

               Üzenet       jel            fogadott jel     üzenet

 

 

 

 

                               Zajforrás

4.      Retorikai hagyomány

o       A komm, mint jól megszerkesztett nyilvános beszéd

o       A szónoklástan azt tanítja meg, hogy milyen módszerekkel lehet a mondatot legjobban elővezetni

o       A retorikai komm. Sajátosságai

§         Az embert a beszéd különbözteti meg az állattól.

§         A társadalom demokratikus fórumokon keresztül történő megszólítása hatásosabb a politikai problémák megoldására, mint a rendeletekkel vagy erőszakkal fenntartott uralom

§         Egyetlen beszélő próbál nagyszámú hallgatóságot befolyásolni nyíltan, meggyőző célzatú beszéddel

§         A vezetőképzés alappillérje

§         A hangsúly a nyelv hatalmán és szépségén van

5.      A szociokulturális megközelítés

o       A komm a társadalmi válóság létrehozója és megtestesítője

o       Az emberek a kultúrát beszéd közben teremtik újra és újra

o       A nyelvi relativitás elmélete (Saphir- Whorf hipotázis)

§         Egy kultúra nyelvének szerkezete formálja az emberek gondolatait és tetteit

§         Minden nyelv egy világnézetet képvisel, így a különböző nyelveket beszélő emberek teljesen eltérően gondolkoznak a világról

6.      A társadalom kritikai hagyomány

o       A komm intellektuális kihívás az igazságtalan diskurzus ellen

o       Frankfurti iskola – a történelmet a szenvedés igazságtalan elosztása jellemzi

o       A jelen társadalom három jellemzőjét kritizálják

§         A nyelv kisajátítása hatalmi előnyök fenntartása érdekében

§         A tömegtájékoztatás szerepe az elnyomással szembeni érzékenység tapintásában

§         A tudományos módszerekbe vetett vak hit és a tapasztalati úton szerzett eredmények kritikai nélküli elfogadása

7.      Fenomenológiai hagyomány

o       A komm, mint önmagunk és mások felfedezése dialóguson keresztül

o       Az emberek hogyan értelmezik saját szubjektív tapasztalataikat

o       A személyes tapasztalat fontosabb és megbízhatóbb

o       Az embereknek egymás megértéséhez szükségük van:

§         Kongruenciára

§         Feltétel nélküli pozitív odafordulásra

§         Empatikus megértésre

Mi a kommunikáció?

Napjainkban:

o       Legáltalánosabb értelemben: közlemény, összeköttetés, kapcsolat, visszacsatolás, érintkezés

o       Szűkebb értelemben: emberi gondolatok cseréje, Infóátvitel, infócsere vmilyen jelrendszer segítségével

 

A kommunikáció jellemzői:

o       Szükségszerű àszükséglet kielégítése

o       Kölcsönösàlegalább 2 szereplő szükséges

o       Tudati jelenségàkódolás, dekódolás

o       Folyamat jellegűà valaki, vmiről, vkinek, vmit, vmilyen célból ,vmilyen módon (eszközzel), vmilyen eredménnyel

o       Célirányosàátadás, befolyásolás, manipuláció

o       Vmilyen irányultságúàközvetlen vagy közvetett

o       Eszköz és csatornaigényes

o       Társadalmi méretek szerint eltérő

o       Hierarchizáltság szempontjából eltérő àegyenrangú, ill. egyenlőtlen körülmények

o       Rendszerenként eltérő sajátosságokkal rendelkezik à direkt vs. nem verbális közlések

 

A kommunikáció alapfunkciói

o       Információs funkcióà tájékoztatás

o       Érzelmi funkcióàbelső feszültség oldása

o       Motivációs funkcióà cselekvésre késztet

o       Ellenőrzési funkcióàindíték feltárás

 

A kommunikáció folyamata

Technikai folyamat, melynek során információátvitel, információ csere történik.

 

                       

     adás

                       

 

feladóàkódàüzenetàcsatornaàkódàvevő

 

 

 

visszacsatolás  

kódolás                                             dekódolás

 

A feladó egy meghatározott jelrendszer (kód) segítségével formába önti (kódolja) az információt (üzenetet), ami egy csarotnán keresztül eljuttattja a címzetthez (vevő), aki dekódolja azt.

 

A technikai folyamat elemei

2. előadás

Interperszonális készségek a munka világában

A kommunikáció hatékonyságának javítása

A kommunikáció torzulásai és okai

Torzulások a gyakorlatban

 

A kommunikáció fajtásai

 

 

 

Interperszonális (személyközi, társas) kommunikáció)

 

Függőségi viszonyok az interakcióban

 

A társas kapcsolat kialakulásának lépései

 

Interperszonális kapcsolat

 

 

A kommunikációval történő befolyásolás

Társas készségek + verbális jelzések + nem verbális jelzések

 

 

 


                                   Befolyásolás

                        Bizalom + összehangoltság + alkudozás

                                  

 

 

                        Hatékony kommunikáció, együttműködés

 

 

A sikeres meggyőzés tényezői

    àa meggyőző személyisége

 

Befolyásolás mozzanatai

 

Kommunikáció elemei

 

Szimpátiát befolyásoló tényezők aránya

 

A szóbeli és nem verbális kommunikáció ínkongruenciája

 

Információ vétele

 

Személyi kommunikáció zavara:

 

 

 

 

A zavar megszüntetésének módjai

 

 

A kommunikáció torzulása

3. előadás

Az üzleti kommunikáció fajtái. Az írásbeli kommunikáció formai és tartalmi követelményei

 

Az emberi kommunikáció csoportosítása

  1. A kommunikációban résztvevő személyek száma szerint
    1. Interperszonális (személyek közötti) pl.: egyének közötti kapcsolatteremtés és annak fenntartása
    2. Intraperszonális (belső) pl.: tanulás, gondolkodás
    3. Csoportkommunikáció pl.: családi, munkahely és más közösségek
    4. Tömegkommunikáció pl.: tévé, rádió
  2. A közlő szándéka szerint
    1. Szándékos (tudatos)
    2. Nem szándékos (ösztönös)
  3. Az alkalmazott jelrendszer szerint
    1. Verbális: a term. emberi nyelv jelrendszerét használni
    2. Nem-verbális

A metakommunikáció közvetítői

    1. Mimika (arc mozgása, tekintet stb)
    2. Gesztusnyelv (végtagok, test mozgása stb.)
    3. Vokális jelzések (hangsúly, hangnem, hangerőlejtés)
    4. Proxemika (távolságszabályozás) 4 féle van

                                                               i.      Intim (15-50 cm)

                                                             ii.      Személyes (50cm -1,2 m)à a tárgyalások folyamán ezt alkalmazzák

                                                            iii.      Társasági (1,2-3,6m) à a tárgyalások folyamán ezt alkalmazzák

                                                           iv.      Nyilvános (3,6- )

  1. A közölt információ természetét és a befogadóra tett hatását tekintve
    1. Kognitív (gondolkodásra ható)
    2. Affektív-emocionális (érzelmekre ható)
  2. A kommunikáló felek egymáshoz fűződő viszonya
    1. Közvetlen (szemtől szembe)
    2. Közvetett (a feladó és a vevő térben és/vagy időben távol vannak)

 

Társadalmi kommunikáció

 

Emberi magatartás társadalmi előírásokat követ:

 

A normák magatartásának társadalmi elvárásai vannak.

Üzleti kommunikáció

Fogalma: az üzleti folyamatokban résztvevők, a belső és külső kapcsolatrendszer szereplőinek infóközlése, többirányú infócseréje sajátos eszköz, ill. jelrendszer útján.

Célja:

  1. A vállalat felső vezetésében
    1. A vállalati célok megismertetése és elfogadtatás

                                                               i.      Tulajdonosokkal

                                                             ii.      Munkavállalókkal

                                                            iii.      Környezettel (érdekszférák)

 

    1. Az erőforrások optimális felhasználása, a jövedelmezőség javítása, ill. biztosítása

                                                               i.      A közösség javaslatainak, észrevételeinek megismerése

                                                             ii.      Stratégiai és operatív tervek kialakítása, elkészítése során a közösség észrevételeinek, javaslatainak érvényesítése

                                                            iii.      A tervek végrehajtásában a közös akarat érvényre juttatása

 

  1. A munkafolyamatok végzése során
    1. Optimális folyamat kialakítása a vezetés és a szervezeti egységek között
    2. Összehangolt munkavégzés biztosítása
    3. A munkafeltételek infóinak átvitele, cseréke a munkavállalók között

 

  1. A vállalat és az azt körülvevő környezet kapcsolatában
    1. Kedvező vállalati kép kialakítása
    2. Információk szolgáltatása

                                                               i.      A vállalatról, az egész társadalom és a vállalattal üzleti kapcsolatban állók körében

                                                             ii.      A termékről, szolgáltatásokról, a vevők, potenciális vevők számára

                                                            iii.      A vevő vásárlási szándékának előidézése, vásárlási döntéshozatalának elősegítése

                                                           iv.      A vállalattal üzleti kapcsolatban állókkal a feladatvégzés optimális feltételeinek kialakítása

 

Üzleti komm. kapcsolatrendszere

 

 

 

Szervezeten belüli tipikus kapcsolatok

  1. 2 ember közötti kapcsolat (pl.: 2 munkatárs, vezető-beosztott)
  2. Munkacsoporton belüli kapcsolatok (pl.: csoportos munkavégzés körülményei csoporton belüli munkamegosztás àprojektmenedzsment, emberi erőforrás menedzsment)
  3. A csoport és a kívülálló személyekkel, más csoportokkal szervezeti egységekkel létesített kapcsolatok (pl.: csoport kommunikációja a csoportvezetőn keresztül)

 

Munkacsoport alakításának szempontjai

 

Szervezeten kívüli tipikus kapcsolatok

  1. Kapcsolatok tulajdonosokkal
    1. A tulajdonos a folyamatok aktív résztvevője
    2. Kapcsolatrendszer ugyanaz, mint a vezetőé
    3. DE! motiváltsága más
  2. Kapcsolatok azokkal a személyekkel, szervezetekkel, akik szolgáltatásait igénybe veszi a cég
    1. Szakértők, tervezők
  3. kapcsolatok azokkal a szervezetekkel, akik részére végez a vállalat szolgáltatást, ill. akiknek produktumait eladja
    1. magánszemélyek
    2. export-import ügyletek
  4. A törvényben előírt kötelezettségek
  5. Társadalmi kapcsolatok
    1. Oktatási, gazdasági, tömeg kommunikáció – szervezetekkel való kapcsolattartás
    2. Szponzorálás- társadalmi akciókban való részvétel

 

Az üzleti kommunikáció információi

 

Az üzleti kommunikáció információs rendszere

Hardver és szoftvereszközöm összessége

Az üzleti információs rendszer a vállalat környezetére belső működésére, a vállalat és a környezet közötti tranzakcióra vonatkozó információk koordinált és folyamatos begyűjtésesét, feldolgozását, tárolását és különböző szolgáltatások nyújtását végző személyek és tevékenységek

4. előadás

Az írásbeli kommunikáció formai és tartalmi követelményei

A vállalaton belüli és kívüli írásbeli kommunikáció formái

 

 

Írásbeli kommunikáció követelményei

 

A magánember által írt hivatalos levelek

 

Jellemzői:

 

 

FELLEBBEZÉS

 

BEJELENTÉS

 

PANASZ LEVÉL

 

 

 

Üzleti életben használt dokumentumok

 

 

 

 

A hivatalos levél (céges papír)

 

 


     Küldő( neve, címe, telefon stb)

           

     Címzett                                                      Hivatkozási szám

                                                                       Ügyintéző

     Tárgy

 

     Megszólítás

 

 

 

           ÜZENET SZÖVEGE

 

 

     Keltezés (város megjelölése)

     Elköszönés

     Aláírás + beosztást megjelölni

 

 

 

     Mellékletek

ÉRTESÍTÉS

 

FELSZÓLÍTÁS

 

 

Hivatalos levél

Tartalma:

 

Stílusa:

 

Gyakori hibák:

 

Szerződésekkel kapcsolatos kommunikáció:

Szerződésformák:

 

 

Munkaszerződés előkészítése

 

Toborzás

 

Munkaszerződés

 

Belső szabályzatok

 

Egyéb általános használatú kisebb ügyiratok

 

A vállalkozás belső ügyvitelének legfontosabb iratai

5. elmélet

A verbális kommunikáció formai és tartalmi követelményei

 

Fajtái

Szóbeli

 

Szóbeli kommunikáció követelmények

 

4 É

Úgy lesz értékes a megnyilatkozásunk, hogy érthető, érdekes és értelmes

 

 

Jártasságok és készségek

FIGYELÉS

 

ASSZERTÍV VISELKEDÉS (öntörvényű)

 

 

Milyen célból tartunk megbeszéléseket?

 

Mikor nem hatékony a megbeszélés

 

Az AGENDA (napirendi pontok) jelentősége

 

Funkciója:

 

Mi legyen az AGENDÁBAN?

 

 

5. KÖZLÉSMÓDOK, KÖZLÉSFAJTÁK

 

I. A KÖZÉLETI KOMMUNIKÁCIÓ SZÓBELI KÖZLÉSFORMÁI

 

1) Az írásban előre elkészíthető szóbeli közlésfajták

 

a) Az alkalmi (szónoki) beszédek

" Ünnepi beszéd

" Megemlékezés, méltatás

" Köszöntő

 

b) Politikai beszédek, szónoklatok

" Expozé (fontos politikai kérdésekről az Ogy-nek adott miniszteri tájékoztató)

" Interpelláció (kérdés formájában kiterjesztett felszólalás a kormányhoz, vitatkozó beszéd)

" Felszólalás

" Nagyközönséghez szóló beszédek

- program-beszédek (plénumokon elhangzó, pártok politikáját ismertető beszédek)

- nagygyűlési beszédek

 

c) Az előadás (a bevezetés gyakorlatban alkalmazott módjai)

" A közvetlen módszer

"A témabevezető

"A gondolati ingerlés módszerei

- provokáció

- idézet

- számadatok a bevezetőben

 

" A bevezető bevezetője

- a szónok bemutatkozása

- a szónok ismerteti az előadás vázlatát

- vicc, anekdota, tréfa

- hivatkozás előzményekre

 

" Referenciamódszer

            - konferálás valaki más által

            - hivatkozás

 

" Demonstrációs módszer

" A közönség dicsérete

 

d) A felszólalás

e) A korreferátum

 

2) A részben előkészíthető protokolláris megnyilatkozásfajták – az alkalmi beszéd

 

" Az üdvözlő beszéd

" A pohárköszöntő

 

 

 

3.) Elő nem készíthető megnyilatkozásformák

 

" A beszélgetés

" A hozzászólás

 

4) Néhány sajátos beszédhelyzet és –típus, összetett közéleti műfajok

 

" A kerekasztal beszélgetés

" Vita

" Vitaindító

" Az előterjesztéses vita

 

II. ÍRÁSBELI KÖZLÉSFAJTÁK

 

 

1) Levél

 

2) Magánjogi ügyiratok: a magánszféra ügyeit szabályozó szerződések, meghatalmazás, kötelezvény, nyilatkozat, végrendelet

 

3) Szakmai önéletrajz                                        

 

9. A SZERVEZETI KOMMUNIKÁCIÓ

 

A szervezeti kommunikáció szóbeli közlésformái

- a munkaértekezlet

- a tárgyalás

 

A prezentáció

 

- Amerikából jött; eredeti formája a vásári kikiáltós eladás volt

- A modern prezentációt az eladási technikáktól teljesen független szegmensekben is alkalmazzák (pl. civil szervezet bemutatkozása)

- II. vh. után honosodott meg Európában; reklámtervek bemutatása, Mo.on az 1990-es években a piacgazdasággal jelent meg

 

Prezentációs műfajok

1.) Egy reklám illetve pr-akció bemutatása és elfogadtatása rendszerint a menedzsment számára előkészített esemény, amelyen a döntéshozók előtt mutatják be az elképzeléseket.

 

2.) A teljes reklám és pr-stratégia, kampány stb. prezentációja a terv bemutatását jelenti, amely nem csupán egy adott terméket, alkalmat érint, hanem a szervezet egészére, vagy bármely termékre, szolgáltatásra, ezek változására, illetve átalakulására, megszűnésére, újdonságaik bevezetésére, bemutatására vonatkozik.

 

3.) Az áru illetve szolgáltatás bemutatók a klasszikus árubemutatók utódjai, ám a módszerek eltérőek.

 

4.) Tudományos, vagy szakmai összejövetelek; a fő hangsúly a szakmai illetve tudományos kérdéseken van

 

5.) A társadalmi és politikai események közé sorolható a társadalmi szféra minden megnyilvánulása:

- civil szféra: ismeretterjesztő megnyilvánulások, jótékonysági rendezvények

- politikai szereplők és szervezetek eseményei: gyűlések, kampányesemények

 

A prezentációs technika szinte minden elemét magukba foglalják; vetítések, illusztratív hátterek, a tartalmat alátámasztó mozgósító vagy kiegészítő elemek (szórólapok), a hang és vizuális hatás teljes összjátéka, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy elkápráztassák és lekössék a hallgatóságot.

 

 

A prezentáció szereplői

 

A prezentáció szervezői a prezentáció mindhárom fázisában jelen vannak

A prezentáció közreműködői azok a személyek, akik a tényleges prezentációnál vannak jelen.

A prezentáció hallgatósága az a csoport, amelyik a prezentáció célcsoportja

 

A prezentáció fázisai

 

1. Az előkészítő fázis teszi lehetővé, hogy a későbbi prezentációzökkenők nélkül, tökéletesen működhessen.

 Meg kell határozni a prezentáció tárgyát, a célcsoportokat, meg kell jelölni az időtartamot, a módszereket, az eszközöket, a helyszínt, a prezentálók számát és személyét, a termek felszereltségét, díszítést, stb..

Megírni és elküldeni a meghívókat (vendéglista), elkészíteni a prezentációkhoz kapcsolódó kiegészítő információk módját (ismertető füzetek, diagramok…)

 

2. A prezentáció előadása

 

A prezentáció részei a következők:

- a prezentáció megnyitása

- a prezentáció bemutatása

- a prezentáció bezárása

 

•A prezentáció alapeleme az információ, amit közölni akarunk

•A prezentáció abban tér el a klasszikus előadástól, hogy a nézők/hallgatók figyelmét egyféle megnyilvánulás csak meghatározott ideig köti le (pl. elmondanak egy szöveget), majd azt felváltja egy másfajta, vizuális bemutatás, ill. árubemutató és magyarázat, majd újra a szöveg; az auditív és vizuális elemek váltakoznak

•A prezentáció bezárása után gyakran vendéglátás, közös étkezés

 

3. A prezentáció utóélete (follow up)

 

Gyűjtőedény a megjelentek névjegyének összegyűjtésére; ezzel részben azonnali adatbázishoz jutnak, megállapítható az esetleges piaci érdeklődés, vagy az aláírt vendéglista alapján köszönőlevél is küldhető.

 

•Figyelembe vették, hogy az emberi koncentrálóképesség nem végtelen és a figyelmet megtartani leginkább különböző hangzásbeli- és látványelemekkel lehet, ha ez nem vonja el a hallgató figyelmét a témáról.

•  Hátránya, hogy gyorsabb, pergőbb, rövidebb, érzéseket, elvont következtetéseket nem lehet megjeleníteni.

•A napjainkban túlzottnak is mondható vendéglátási kényszer, ill. a műsoros estnek is álcázott termékbemutatók inkább befolyásolják az image kialakítását, mintsem a termék vagy szolgáltatás szakszerű bemutatása

•Prezentációs minimumok; érthetőség, tömörség, időtartam…) " évek alatt kialakult a magyarországi prezentációs kultúra

 

A road-show

•Eredetileg olyan körbemutató, amely a produkciót városról városra (országról országra) viszi, azonos koreográfiával, azonos vizuális megjelenítéssel és azonos tartalommal.

•Először a könnyűzene világában volt használatos, később vette át a piaci forgalmazás a termékek és szolgáltatások bemutatójára

A kereskedelmi tevékenységeket gyakran kísérik jótékonysági akciók (véradás, adománygyűjtés)

•Választások előtt politikai road-showk; a szónok, moderátor képességein múlik, mennyire tudja a közönségéhez idomítani mondandóját, kötelező vizuális elemei: zászlók, pártlogók, emblémák, látványszerűen írott, vagy kivetített jelszavak, jelmondatok, színpadi emelvénydíszítés

 

 

A brief

•Tervezési és kivitelezési munkákban gyakran tanácsadók, ügynökségek vesznek részt. A megbízó számára elkészítendő információhalmaz a brief, amely rövid, tömör, írásban, ill. szóban rögzíti a feladatot

•Terjedelme egy-két oldal, a részletek, a háttértanulmányok a mellékletbe kerülnek

•Célja a feladat tisztázása a megbízó és a megbízott között. Felrajzolja a programok megvalósításának feltételeit, értékelési nézetkülönbségek tisztázásához objektív dokumentum

•Minden lényeges információt tartalmaz, szakszerű, de kerüli a szakzsargont, összegzi a megbízó legfontosabb céljait, a költségeket és a mérés módját

•Meghatározza a feladat időkereteit, a felhasználható költségeket

•Típushiba a probléma pontatlan megfogalmazása, gyakran csak szóbeli megállapodásra épül, viták merülhetnek fel a költségekkel kapcsolatban

•Részei:

-         megbízó neve, címe, elérhetősége

-         a megbízó tevékenységének rövid leírása, stratégiai céljai

-         a megbízás előtti állapot rövid leírása

-         a megbízás okai

-         a megbízás megvalósításával elérhető célok

-         költségkeret

-         a feladat mérésének módjai

 

Kapcsolható mellékletek: a megbízó alapító okirata, missziója, filozófiája, főbb stratégiai céljai, szervezeti struktúrája, éves jelentései, arculati kézikönyve, etikai kódexe, a tervezéshez szükséges belső információi

Bizalomerősítő technikák:

1. Közös célok megjelölése

2. Kreatív és kooperatív hozzáállás és jóhiszeműség feltételezése a partnerről

3. A tévedéseket érdemes beismerni

4. A sikert célszerű közös élményként megélni

5. Kerülni kell az agressziót, és a vélemény erőszakos ráerőltetését a másik félre

6. A konfliktusokat célszerű kerülni azonos erőviszonyok esetén, ekkor a kommunikáció nem szakad meg

7. Fontos a fair play, a szabálytalan előnyszerzés kerülése

 

A kódok tipológiája:

Ikonikus; jelentésük a valóság közvetlen analógiája, index-kódok; csak utalnak a dolgok valódi jelentésére, de nem azonosak vele, viszont vmien logikai kapcsolat van a jel és a jelentés között (pl. füst a tűzre), szimbolikus-kódok; jelentéstartalmát a tradíciók, társadalmi megegyezés hozta létre, összetartozás érzését sugallják (pl. a pártok szimbólumai, nemzeti zászló, közlekedési táblák)

Mitikus kódok: emocionális töltést adnak: stílusért felelős tonális kód, az elvont gondolatok megjelenítésére alkalmas mitikus kód

 

Vokális kommunikáció: beszédlégzés, hangindítás, hangszín, hangfekvés-hangterjedelem, hangerő, beszédsebesség-ritmus, szünet, ejtés-és beszédhibák

 

"Nyelvi-verbális

"Nem nyelvi-non verbális kommunikáció csatornái: mimika, tekintet, vokális kommunikáció, gesztusok (kezek, fej, karok mozgása), testtartás, térközszabályozás (proxemika), kulturális szignálok (ruha, hajviselet…)

Metakommunikáció: a szavakban történő közlést kísérő, többé-kevésbé nem szándékos és nem tudatos kommunikáció

 

A jelentés problematikájával a szemiotika foglalkozik, 3 területe:

ØSzintaxis: a jelek egymáshoz kapcsolódásának törvényszerűségei (pl. a nyelvi kódrendszerben a nyelvtan és a nyelvhelyesség)

ØSzematika: a jel és az általa jelölt tartalmi dolog kapcsolata, ezek egybeesése vagy eltérése (pl. a gesztusok jelentése)

ØPragmatika: a jel és a felhasználók (kibocsátó-befogadó) kapcsolatát jelzi

 

A nyelvi kommunikáció modellje: beszédhelyzet-beszédszituáció, közös előzmény (témaazonosság), közös előismeretek, közös nyelvűség, valóság

 

4. Retorika; Érvelési technikák

 

•Indukció: az egyestől az általános felé; összegző, nagyító

•Dedukció: az általánosból következtet az egyedire

•Ok-okozati következtetés (oksági érvelés): pragmatikus érvelés az előnyöket és hátrányokat kiemelő gondolatmenet, másik típusánál sok okot összegyűjtve jutunk el a kívánt okozathoz

•Dialektikus következtetés: a felek közelednek egymáshoz, nem elvetik a másik véleményét, hanem annak figyelembe vételével formálják a magukét, s jutnak előbbre a megegyezés felé

•Magyarázattal való érvelés: objektíven igyekeznek meggyőzni tárgyalópartnerüket

•Kvázi-logikai érvek: matematikai következtetésekre épülő érvek (összeférhetetlenség, kölcsönösség, átmenetiség, precedens, beletartozás, részekre osztás, valószínűség

•Értékekre való hivatkozás, értéktípusok: egyetemes (szép, jó, igaz), konkrét értékek (szolidaritás, lojalitás, felelősség), elvont é. (igazság, szabadság, jog)

•Érvelés közhelyekkel: józanészre való hivatkozások, leggyakoribb formái közhelyek, közmondások, maximák idézése

•Érvelés alternatívákkal

•Érvelés feltevéssel

•Érvelés paradoxonnal

•Érvelés túlzással

•Érvelés kérdésekkel

 

Vizuális közlések formái: megjelenés helye szerint (kültéri, beltéri elemek), formája szerint (papír alapú kiadványok, textil-zászlók, fémből készült állványok, vetítők, filmek, videoklipek, digitális alapú megjelenés, egyéb-tűtijáték, módozata szerint rögzített/mobil