A vállalat bonyolult, célszerû, nyílt rendszer. Minden
olyan gazdasági szervezet, amely saját nevében és kockázatára - nyereség és
vagyonszerzés céljából - üzletszerûen, ellenérték fejében termelõ
vagy szolgáltató tevékenységet, vállalkozási tevékenységet végez.
ÉRDEKELTEK
belsõ érintettek
• tulajdonos: osztalék,vagyonbővítés,
imázs, presztízs
• menedzser: sok emberrel
rendelkezni, sok erőforrással rendelkezni, magasra kerüljön a vállalati
ranglétrán (fizetése a vállalat profitjától függ)
• alkalmazott: biztonság,
megfelelő fizetés, közösségben lenni, önmegvalósítás
külsõ érintettek
• fogyasztók, • szállítók,
• versenytársak, • állami intézmények, • állampolgári közösségek, • természeti
környezet
Ember és rendszer
Pénz,
alapanyag, ember → Vállalat → pénz, késztermék, más ember
Rendszer környezete:· közvetlen, közvetett
Rendszertípusok:
- zárt rendszer: csatornái
titikosak
- nyílt rendszer: pl.:egy
vállalkozás, ami hatással van a környezetére, a rendszer jövője önmagából nem
határozható meg
- részben izolált rendszer:
szabályozott és meghatározott környezete van
- izolált rendszer: nem
kommunikál a környezetével
Gazdasági rendszerek · szuper makro (pl.: EU), · makro (pl.: Magyarország),
· mikro (pl.: vállalat), · szubmikro (pl.: vállalatrész)
x=Rb
Mi szükséges egy vállalkozás indításához?
• ötlet
(tőke 1): - saját vagy vásárolt, a vásárolt ötlet lehet: ۰ licensz (szabadalmaztatott termék), ۰ know-how (technológia, gyártási folyamat), ۰ franchise (rendszer, ami adóból és vevőből áll pl.:McDonald’s,
Ikea, az adónak azért jó, mert így nem kell befektetnie), - „utcán hever”, -
internet, - kiállítás, vásár
• pénz (tőke 2): - saját, -
kölcsön, - hitel, - befektetőtől, - tőkés társ (beleszólhat a vállalat
vezetésébe), - pályázati pénz (Eus, hazai vissza nem térítendő, pl.:
Forrásexpressz-ből), - alapítvány
• kapcsolatok,
• információ: a kapcsolati
tőkéből származó információ nagyon hasznos, az infó származhat: kiállítás,
vásár, internet, könyvtár (CD-adattár), esetleg piackutatóktól (nagyon drága)
• piac: - meglevő piacra betörés, - piaci-rés
(vmilyen piaci igény felmerül, és a születő vállalkozás azt tölti be), -
piactermetés a vállalat termékével
• reklám: nagyon drága,
ezért meg kell fontolni (pl.: direct mail), MédiaÁsz -tartalmazza az összes
hirdetési lehetősget listaárral
• telephely: - a vállalat
székhelyének/ telephelyének megfelelő helyen kell lennie a cég típusátó függően
vagy a vevőkhöz, vagy a nyersanyaghoz kell közel lennie, - a telephelyet:
-megvásárolhatjuk (nagy befektetést igényel),
-bérelhetjük (előny: nem kell egyszerre sokat fizetni, hátrány:
veszélyes, mert a főbérlő felmondhatja a szerződést, vagy felemelheti a bérleti
díjat) -saját lakóhelyünkön van (így a magánélet és a munka nem különül el, de
bizonyos költségeket a vállalat számlájára írhatunk- a személyes
használatúakat, pl..porszívó viszont nem)
• könyvelő-ügyvéd (mindent
tud a vállalkozásró, nehéz lecserélni)
• cégnév - lehetőleg rövid,
könnyen megjegyezhető, könnyen kiejthető, utaljon a cég tevékenységére, - ne
tartalmazzon NY,GY, TY, Ő, Ű betűket (külföldi kapcsolatok miatt), és más
nyelven se jelentsen csúnyát, továbbá - ne nevezzük el barátnőről, felességről,
barátról a céget
Vállalati mérleg:
(vállalkozás vagyonának az
összetételét mutatja meg) (összes eszköz = összes forrás)
Eszközök:
(a vállalkozás vagyonát
mutatja megjelenési formában)
• Befektetett eszközök:
(1 éven túl szolgálják a
vállalkozást) - tárgyi eszközök -
immateriális javak pl.. szoftver, bérleti jog, szellemi termék, know-how,
licensz. a lényeg, h piacképes legyen - befektetett pénzügyi eszközök pl..
hosszútávú befektetések, hosszúlejá-ratú bankbetétek, részvények →ha
irányítási jogot szeretnék vele szerezni és osztalékot kapni utána, ha viszont
továbbadom, akkor forgóeszköz; kötvények, állampapírok
• Forgó eszközök: ( 1 éven belül felhasználásra kerülnek, vagy
elhasználódnak- 1év = üzleti periódus) - készletek - követelések – értékpapírok
– pénzeszközök (üzleti helyiség bérlei joga nem lehet forgó e.)
Forrás:
( azt mutatja, h a vállalat
vagyona honnan származik) - saját tőke – amit a tulajdonosok a vállalkozás
részére bocsátanak örökre + a vissza-nem-térítendő állami tőke, + a megtermelt
nyereség, - idegen tőke – ami nincs a vállalkozás tulajdoná-ban örökre, a
kötelezett-ségek tartoznak ide, pl.. hitel, előre leszállított áru
Tárgyi eszközgazdálkodás
Tárgyi eszköz
(alkatrész, tartozék,
pótalkatrész = nélküle képes működni a gép)
· legkevésbé mobil (ok: szakosodott eszközök)
· fokozatosan, több részben adják át értéküket
az általuk elõállított termékeknek (amortizáció)
· behatárolják a vállalkozás tevékenységi körét
· korlátozzák a gyártható termékek körét és minőségét
Csoportosításuk
• fajta szerint:
· ingatlanok, és ingatlan bérleti joga (=jog a
bérlésre, nem kereskedhetek vele)
· mûszaki berendezések, gépek,
jármûvek ( a vállalkozás tevékenységi körével szorosan összefügg)
· egyéb berendezések, felszerelések,
jármûvek
· beruházások (üzembe nem helyezett tárgyi
eszközök, amelyek nem amortizálódnak)
· beruházásra adott elõlegek
· tárgyi eszközök értékhelyesbítése (forrás
oldali párja az értékelési tartalék)
( óvatosság-elve = az eszközöket nem szabad
felértékelni; valódiság-elve = a valóságnak megfelelően kell az eszközeimet
értékelni, 2001-től ez az elv a fontosabb)
· tenyészállatok
• rendeltetés
szerint:
· üzletkörön belüli (amivel foglalkozik a cég)
· üzletkörön kívüli
· jóléti
• használat szerint:
· használatban levõ
· használaton kívüli → még nem
(beruházás), már nem (leselejtezett) használt eszközök, vagy amit csak azért
vettünk, hogy hitelfedezetként szolgálhasson
• beszerzés módja
szerint:
· új állapotban beszerzett,
· használt állapotban
beszerzett,
· bérelt (nem a
tulajdonunk),
- lízingelt (tartós
bérlés),
· részletre vásárolt
Élettartam
· fizikailag lehetséges üzemeltetési élettartam
· normatív élettartam (gazdasági avulás
figyelembevéte)(általában rövidebb, mint a fizikai)
· tényleges mûködési idõtartam
(amíg a vállalkozás tulajdonában van)(általában rövidebb, mint a
normatív)
· elsõdleges, másodlagos, harmadlagos
stb. élettartam (az egyes tulajdonosoknál eltöltött idő)
· gazdaságos élettartam egyszeri
(létesítéskori, mikor megvásároljuk), folyó (üzemeltetési,
karbantartási) költségek minimalizálása
Értékelés
· könyv szerinti érték
· újrabeszerzési érték
· eladási érték
· hozamok tõkésített összegével számított
érték (mennyi hasznot hajt)
Elhasználódás
· fizikai (kopás)
· gazdasági (avulás)
Amortizáció → mértékét
a vállalat választja meg (költség)
• Funkciói:
·értékátvitel (fokozatosan)
·pótlási alap (úgy kell
megválasztanom az amortizáció értékét, h majd új gépet tudjak vásárolni)
·bõvítés (a pótlási
alap része, a régi gépeket is tovább használom)
·jövedelemszabályozás (pl.
magas amortizáció → alacsony jövedelem, és fordítva)
• Számítása
idõarányos
- lineáris (egyenletesen csökkenő)(pl.
ingatlan)
- degresszív (először hirtelen, aztán
lealassulva csökken)(pl. autó, számítógép)
- progresszív (először alig, majd hirtelen csökken)(pl. új
termék bevezetésekor, mert kezdetben csak keveset adnak el)
teljesítményarányos (a
valódiság elvének kell érvényesülnie)
( hozam – ráfordítás =
eredmény/jövedelem)
Forgóeszk.gazdálkodás
Forgóeszközök
Csoportosításuk (a számviteli törvény
szerint)
• fajta szerint:
(likviditási sorban vannak, a leglikvidebb a
pénzeszköz, attól tudunk a legkönnyebben megszabadulni, kereskedni vele)
készletek
követelések (pénz,
áruszállításból és szolgáltatásokból)
2 fajta: - vevői tartozás:
halasztott fizetés, átutalással - váltó:
árut megtestesítő értékpapír, forgatható
értékpapírok
(árfolyamnyereségre tehetünk szert vele)
pénzeszközök (készpénz, lekötetlen
bankbetét–folyószámla, elszámolási betétszámla, csekk)
• lekötöttségük
szerint: (nem olyan fontos rész)
– termelésben lekötött
alapanyagok(termék előállításához szükséges)
segédanyagok
üzem- és
fûtõanyagok
egyéb anyagok
(tisztítószer, építési anyag, irodaszer, stb)
fogyóanyagok (szerszámok,
munkaruhák, gyártóeszközök)
állatok (pl.: vágósertés,
broiler csirke)
befejezetlen termelés (work
in process, még a futószalagon van)
félkész termék (pl.:
alaplap, CD-író, önállóan nem üzemel, de önálló egységként szolgál)
késztermék (saját maga
gyártja az alapanyagokból)
– forgalomban lekötött:
áruk (kereskedelmi forgalomba került termék), úton lévõ anyagok
· követelések, értékpapírok, készpénz, immobil készletek, inkurrens készletek
Az adók
-az állami bevételek egyik formája (további bevételek: bírság, vám, illeték, járulék, állami vállalatok bevételei, privatizációból származó bevételek)
-az állam egyoldalúan állapítja meg és törvényben rögzíti
-közvetlen ellenszolgáltatás nem kapcsolódik hozzá
-az adóalanyok körét az állam egyoldalúan határozza meg (adócsoportok)
-az adó formája pénz
-a nemzeti jövedelem újrafelosztásának egyik eszköze (szegények, politikusok támogatása, pl.: nyugdíjemelés)
-az adó tárgyát elõnyös illetve hátrányos helyzetbe hozhatja a többivel szemben (adókedvezmények)
-az adó befizetésének állami kényszer útján való biztosítása (behajtás: inkasszó- azonnali pénzbeszedési megbízás, csődeljárás, felszámolás)
-az adó általában önbevallás útján kerül megállapításra (időben meg kell tenni, különben: mulasztási bírság, késedelmi kamat-a Jegybanki alapkamat kétszerese) (2007. januárjától a munkáltató már nem csinálhatja meg)
Az adó tárgya:
az a tárgy (dolog) vagy tevékenység, amely miatt adókötelezettség lép fel.
Az adó alapja:
az a természetes vagy pénzbeli mérték, amely alapján az adó nagysága megállapítható.
Az
adófizetõ:
az a természetes, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ társaság, aki (amely) az adót ténylegesen megfizeti.
Az adó alanya:
Amit a törvény
annak mond, befizetési kötelezettsége van. Az adófizető néha elkülönül az adó
alanyától, pl.: a jövedéki adónál (ÁFA)- ami közvetett adó, itt az alany a szolgáltató,
de a befizető tulajdonképpen a fogyasztó, aki megveszi a terméket.
A közvetlen adónál
a befizető az alany. Kivetéses adó: import termékek esetében- vám + ÁFA
ADÓK ÉS ADÓ JELLEGŰ JÁRULÉKOK
Helyi adók
• Iparûzési adó:
- alanya: az önkormányzat területén gazdasági v. vállalkozási tevékenységet folytat
- tárgya: vállalkozások árbevétele
- alapja: korrigált nettó árbevétel = nettó árbevétel – (ELÁBÉ-Eladott áruk beszerzési értéke + anyagköltség + továbbszámlázott szolgáltatások költsége)
- mértéke: az adóalap max. 2%-a
• Kommunális adó:
magánszemélyeknél:
- tárgya: önkormányzat területén levő telek vagy építmény
- alanya: január elsején a tárggyal rendelkezik, tulaj vagy bérlő
- alapja: az ingatlan, darabra megy
- mértéke: max. 12000 Ft/év
vállalkozásoknál:
- alanya: önkormányzat területén vállalkozási tevékenységet folytat
- tárgya: foglalkoztatottak átlagos éves létszáma
- alapja: ugyanaz, mint a tárgya
- mértéke: max. 2000 Ft/fõ/év
• Építményadó:
- alanya: január elsején az önkormányzat területén építménnyel rendelkezik
- tárgya: az építmény (általában üzlethelyiség vagy garázs)
- alapja: alapterület vagy forgalmi érték (az önkormányzat dönti el)
- mértéke: max. 900 Ft/m2/év vagy korrigált forgalmi érték 3%-a
• Telekadó:
- alanya: január elsején önkormányzati belterületi üres telekkel rendelkezik
- tárgya: belterületi üres telek
- alapja: alapterület vagy forgalmi érték
- mértéke: max. 200 Ft/m2/év vagy korrigált forgalmi érték 3%-a
• Idegenforgalmi adó:
- alanya: 18 éven felüli magánszemély, aki az önkormányzet területén vendégéjszakát tölt el
- tárgya: vendégéjszaka
- alapja: vendégéjszaka vagy az üdülő alapterülete
- mértéke: max. szállásdíj 4%-a, 300 Ft/fõ/vendégéjszaka, 900 Ft/m2/év
• (Gépjármûadó: 600-1000 Ft/100kg/év)
A készletgazdálkodás
Készletek
Készlet
Mekkora legyen a készlet?
-Optimális
A készletezés:
(Just in time:
megrendelésre gyártás, pl..Ikea)
- feltétele az
üzletvitelnek
- költséggel és kockázattal
jár
- a készletek tartásával
viszont a vállalkozás más területein csökkenthető a kockázat
(ha van alapanyag – nem áll le a termelés,
ha van késztermék – ki tudom szolgálni a vevőket)
→célja: a
termelési és forgalmazási folyamatok stabilitásának biztosítása a vállalkozás
egészének optimális működése érdekében.
→feladata:
- a normálisnak tekinthető
beszerzési és értékesítési ingadozások kiegyenlítése
- váratlan helyzetekben az
átmenet biztosítása
- az üzleti lehetőségek
kihasználása mind az utánpótlási, mind az értékesítési folyamatban
→Szükséglet,
mint az idő függvénye lehet:
- determinisztikus,
bizonyos pontossággal előre látható
- véletlenszerű, de
statisztikailag stabil
* horizontális: az igény a
kizárólagos véletlen okokra visszavezethető felhasználások átlaga körüli
*trendjellegű: hosszabb időszak folyamán egyenletes növekedés vagy csökkenés
jellemző *szezonális: periodikusan visszatérő időpontokban a szükséglet
minimális vagy maximális
- véletlenszerű és
statisztikailag instabil
- ismeretlen (nincsenek
statisztikailag értékelhető adatok, de piackutatással, konkurenciaanalízissel
nyerhetőek adatok)
Készlet: a szükséglet
kielégítésére szolgál
Kivételezés: az áruk
eljuttatása a felhasználókhoz
A szükséglet és a
kivételezés időben egybeeshet vagy időben eltolódás lehetséges. Ha egy
időszakban felmerült igényt nem vagy csak részben elégítenek ki: van-e
lehetőség az igény kielégítésére a következő időszakban? Ha igen, mennyi ideig?
Megrendelés: valamilyen áru iránti igény bejelentése Utánpótlás: a megrendelés
teljesítése Bevételezés: a megrendelőhöz beérkezett áru raktárba történő
elhelyezése
→A készletezés
költségei:
– beszerzési költségek: a
raktárba kerülésig felmerülő összes költség, pl.: beszerzési ár,
minőségvizsgálat költségei, megrendelés előkészítésének és bonyolításának
költségei, szállítási költségek stb.
– raktározási költségek:
raktárfenntartási költségek (amortizáció, bérleti díj, fűtés, világítás stb.),
anyagmozgatás költségei, készlet értékcsökkenése, készlet avulása,
eszközlekötési költségek.stb.
– hiány költségei:
készlethiány költségei, (termeléskiesés, kötbér, helyettesítési többletköltség)
elmaradt haszon, presztízs veszteség
Készletezési modellek
1. Periódikus, azonos időközönként, azonos mennyiséget rendelek
- automatikus: a beszállító
tudja, hogy mikor és mennyit kell hoznia
- kifogyhatok a készletből,
de fel is halmozódhat
- ritkán használják ezt a
modellt, pl.: kenyérnél
2. Periódikus, azonos időközönként, különböző mennyiséget rendelek,
mindig annyit, hogy elérjem a maximális készletszintet
- adott T utánpótlási idő
(need time), azt az időt jelöli, amikor meg kell rendelnem az árut, hogy a
meghatározott időre megérkezzen – meg kell becsülni, hogy mennyi fog elfogyni
a fennmaradó idő alatt – extrapolálás =
jövőbeli állapt meghatározása
- kifogyhatok a készletből,
de nem tudok túltöltődni
- nem automatikus
3. Csillapításos: változó időközönként azonos mennyiséget rendelek
- állandó készletellenőrzés
szükséges (állandó extrapolálás – számítógéppel végzik)
- sokba kerül, de nem tudok
kifogyni vagy túltöltődni
4. Kétraktáros modell:
- van egy figyelőszint –
nincs folyamatos készletellenőrzés, csak néha ellenőrzöm, hogy hogy áll a
készlet a figyelőszinthez képest, és ha az alatt van, akkor megrendelem, mindig
ugyanannyit
- ha nagyon változékony a
fogyás, akkor magas figyelőszintet kell tartani
A készletezési költésgek és megrendelések számai
közötti összefüggés:
Készletek forgási
sebessége – jelzi, hogy milyen
gyorsan lesz a befektetett pénzemből ismét pénz
Mértékegysége: 1/év
Kiszámítása: = Árbevétel/ Átlagos készletérték
(megközelítő értéket kapok így)
= Értékesített készletek
önköltsége/ Átlagos készletérték (pontos)
Készletek forgási ideje
(átlagos raktározási idõ) =1/
Készletek forgási sebessége, mértékegysége: nap
Vevõk
Vevõk forgási
sebessége = Hitelre történõ
értékesítés árbevétele/Átlagos vevõállomány
(az átlagos vevőállomány
nem egyenlő a vevőszámmal, hanem azt jelenti, hogy átlagosan mennyivel
tartoznak a vevők)
Vevõk forgási
ideje (átlagos beszedési idõ)
= 1/ Vevõk forgási sebessége (átlagosan hány napig tartoznak a vevők)
Jó-e ha sok van a készletbõl, a követelésbõl, a
pénzeszközbõl? – Optimálisnak kell lennie.( a készpénzt be kell
fektetni)
Költséggazdálkodás
Bevétel,
Kiadás → pénzmozgással járnak
Hozam
→ eredménynövelő rész
Ráfordítás
→ eredmény, jövedelemcsökkentő rész
Eredmény
(Ráfordítás
→ Költség → Értékcsökkenés)
Költség:
árbevétel érdekében felmerülő ráfordítás
Eredménykategóriák:
A: Üzemi v. üzleti tevékenységek eredménye
B: Pénzügyi műveletek eredménye
C: Szokásos vállalkozási eredmény (A+B)
D: Rendkívüli eredmény
E: Adózás előtti eredmény (C+D)
F: Adózás utáni eredmény (E – adó)
G: Mérleg szerinti eredmény (F – osztalék)
A: - árbevétel + egyéb bevételek
- költségek
+ egyéb ráfordítások [összefügg az üzletmenettel és nem költség, pl.: bírság
(kötbér, késedelmi kamat- a jegybanki alapkamat kétszerese), iparűzési adó]
B: - pénzügyi műveletek hozama
- pénzügyi
műveletek ráfordítása
Költségek
csoportosítása:
Költségnemek szerint:
· anyagjellegû költségek
(pl.: alapanyag, fűtés, áram, szállítás, nem kapcsolódik sem a tárgyi
eszközökhöz, sem a termékekhez)
· személyjellegû
költségek ( munkabér és járulékai)
· értékcsökkenési leírás
Tevékenységi körök
szerint:
· alaptevékenységek
· alaptevékenységen kívüli
tevékenységek
Elszámolási módja
szerint:
- közvetlen (közvetlenül
hozzá tudom rendelni a költségviselőkhöz, a felmerülés pillanatában meg tudom
állapítani a a költségviselőt, pl..alapanyag)
- közvetett (üzemi ált. és
vállalati ált.)
- üzemi általános (factory
overhead): 1 termékre jutó, a gyárban merül fel, pl:rezsi, titkárnő bére
- vállalati általános
(sales&general&administration): irodában felmerülő, pl:nagyfőnök
titkárnője
Összetettségük
szerint:
elemi (nem lehet tovább
bontani)
összetett (elemi költségekből
áll)
Termelési volumennel
való összefüggésük szerint:
· fix (pl.:rezsi)
· proporcionális
(pl.:alapanyagköltség)
· progresszív
(pl::munkabér, pluszműszak)
· degresszív pl::energia)
Az önköltségszámítás
1.Teljes
önköltségszámítás
közvetlen anyagköltség
+közvetlen bérköltség
+közvetlen bérköltség
járulékai
+gyártási különköltség
(pl.:fúróhegy, ami nem épül bele a termékbe)
+egyéb közvetlen költségek
(amortizáció darabra levetítve, Ft/db)
------------------------------
K.VETLENÖNKÖLTSÉG
+ üzemi általános költségek
------------------------------
SZÛKÍTETT ÖNKÖLTSÉG
+ vállalati általános
költségek
------------------------------
TELJES ÖNKÖLTSÉG
2. Közvetlen önköltség × üzemi
általános szorzó × vállalati általános szorzó = TELJES ÖNKÖLTSÉG
→ üzemi
általános + vállalati általános költséget a controlling adja meg
Kereskedő:
Teljes önköltség × nyereségszorzó = ÁR
(költség alapú árképzés, hibája az, hogy nem a piaci árból indul ki)
3.Részköltség
(fedezet) számítás:
Árbevétel (piaci ár)
- Változó költségek (az a
költség amennyibe nekem került a termék)
------------------------------
FEDEZET
- Fix költségek
------------------------------
EREDMÉNY (nyereség)
· Abszolút fedezet= (eladási
ár-változó klts) /mennyiség
· Termékrangsor
· Specifikus fedezet =abszolút
fedezet /darabidõ a szûkkereszt-metszetben
Fix költségek
Idõfüggõsége
egy mennyiségi egységre vetítve ugrások a kapacitás változásával
Költségfelbontás fix és
változó költségekre
Grafikus módszer
Legkisebb négyzetek
módszere (regressziószámítás)
PIAC
kereslet-kínálat
piacvizsgálat
- beszerzés (alapaayagok
beszerzése, kérdés, hogy ki, én v.a szállító?, ki diktál? pl.:a Suzuki
rendelkezik a beszállítói felett)
- értékesítés
- kereslet-kínálati
viszonyok (van-e igény az adott termékre?, be tudok-e törni a piacra?
pl.:Franciaországban nincs igény a Túró Rudira
- konkurencia
- árviszonyok
- jövedelmezõségi
viszonyok (mennyi profitom lehet belőle?)
eladó-termék,
vevõ-igény, világpiac, „piacok hálózata” (ma nincsenek határok)
Piac az eladó
szempontjából
→piacpotenciál =
mennyit lehet eladni az adott termékből, múltbeli, jelenbeli és jövőbeli
vásárlás
Piac a vevõ
szempontjából
- szolgáltatáscsomag→
nem csak terméket vásárolok, de pl.:garanciát is
- releváns piac (video,
DVD)→ lehetséges kínálatok összessége, amely az adott terméknnél
versenytársként jelentkezhet (helyettesítő termékek) a termék piaci részesedése
Piacbefolyásoló tényezõk
→ KÍNÁLAT
- termelési
erõforrásokhoz való hozzáférés lehetõsége, ára, fejlettsége
- szállítók pozíciója
- vevõk,
felhasználók igényeinek változási üteme (divat, életciklus)
→ KERESLET
- költségvetési korlát (Magyarországon
a hitelek miatt felpuhult)
- termék árrugalmassága
- helyettesítõ
termékek száma
- piac mérete (hogyan tudom
növelni)
- vevõk pozíciója
KERESLET-KÍNÁLAT
EGYENSÚLYA
Hogyan tudja az állam
befolyásolni a piacot?
1. mûködési
engedélyek kizárólagos jogköre pl.:taxisok számának korlátozása
2. kereslet alakulása
pl.:az állam csökkentette az ÁFÁ-t, hogy a kereslet nőjjön, de ez nem jött be,
mert a cégek lenyelték az ÁFÁ-t, állami megrendeléssel kereslet generálása
(autópálya-építés)
3. kínálat alakulása pl.:
import-szabályozással, beruházás-ösztönzéssel, vállalatoknak pénzt ad
4. ár: - ahol
monopólium-helyzetben van (pl:elektromos áram, gáz), ott tarthat ellenőrzést
- dömping-ár (kínai cipő)
esetén minimumárat határoz meg
- felvásárlás a
mezőgazdaságban (EUs felvásárlási ár > magyar piaci ár)
Piacralépés motívumai
hiány - új belépõk -
kiegyenlítõdés
kockázat/nyereség (egyenes
arányban van)
→piacralépés
akadályai
- állami beavatkozás által
támasztott korlátok
• állami támogatás (nem
mindenkinek, inkább csak a külföldieknek) feltételeket szab, (pl:egészségügyi
előírások új gyógyszer esetén)
• szabványok, minőségi
előírások (a konnektr nem mindenhol egyforma)
• beszerzési és
értékesítési csatornákhoz való hozzáférés (pl:meghívásos pályázatok)
- szükséges tõke
megszerzése (berendezések vásárlása, hitelszerzési korlát, a bankok nem nagyon
adnak pénzt kezdőknek)
- piacon lévõk
magatartása
- input-output korlátok (a
konkurencia is beleszólhat)
- gazdaságos üzemméret
- (üzemméret-piaci
részesedés)
→ piacról való kilépés következményei:
(már belépésnél meg kell
nézni, pl: a szakosodott eszközöket el tudom-e majd adni)
- kilépés állandó
költségei: végkielégítés és alkatrész biztosítása garancia esetén, kivéve:
csőd)
- image-vesztés (nem jó a
cégnek, ha ki kell vonulnia a piacról – esetleg utána más néven értékesít)
- érzelmi korlátok (bár a
vállalkozás veszteséges, ő szereti csinálni és ezért nem akar kivonulni)
- szerződési korlát
(társadalmi, kormányzati megszorítások)
Piacgazdaság
félpiaci rendszer - valódi
piacgazdaság
elõfeltételek · önálló gazdálkodás, · árupiac, · tõkepiac, ·
munkaerõpiac, · tulajdonszerzés, · üzleti élet szabadsága
vagyonszerzés, · piaci
verseny, · törvényes rend, állami elvonások, újraelosztás
állami szabályozás
ország
fizetõképessége, · externalitások, · szociális intézkedések, · politikai
és gazdasági demokrácia összeegyeztetése nemzeti kultúra
Tisztességtelen piaci
magatartás
(
törvény szabályozza)
→tisztességtelen
verseny tilalama
· valótlan tény állítása a
versenytársról
· áruvédjegy (más áru nevét
nem használhatom)
· áremelés elõtti
áruvisszatartás
→fogyasztók
megtévesztésének tilalma
· valótlan, hiányos tény
állítása
· megtévesztõ
áruösszehasonlítás
· nem megfelelõ
tulajdonságok elhallgatása
→gazdasági
versenyt korlátozó megállapodás tilalma
· kartell (tilos kartellbe
tömörülni)
→gazdasági
erõfölénnyel való visszaélés tilalma
· egyoldalú
szerzõdés (pl:bankkal)
· elzárkózni a
szerzõdéskötéstõl tilos (az árajánlatnál mindig oda kell írni,
hogy meddig érvényes)
· piacralépést,
mûszaki fejlõdést akadályozni (be kell engedni a konkurenciát)
→gazdasági
erõfölényben lévõk
· áru eladásakor
· áru vételekor
· piaci részesedés nagyobb,
mint 30 %
→vállalkozók
szervezeti egyesülése
engedély szükséges, ha
· piaci részesedés nagyobb,
mint 30 %
· árbevétel nagyobb, mint
10 milliárd Ft
Gazdasági Versenyhivatal
Állami Pénz- és
Tõkepiaci Felügyelõség
Állami Biztosításfelügyelet
A szervezeti formák a Társasági Törvény tükrében: a törvény szabályozza a Magyarország területén
székhellyel rendelkező gazdasági társaságok alapítását, szervezését, működését
és alapítóinak jogait, kötelezettségeit, felelősségét, valamint átalakulását,
egyesülését és jogutód nélküli megszűnését
A közkereseti társaság (kkt.)
*létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják
*meg kell határozni a tagok által vállalt személyes közreműködés módját, tartalmát és a taggyűlés működésének szabályait
*az év végén beszámolót készít, erről és a nyereség felhasználásáról a taggyűlés dönt
*az üzletvezetést a saját szervezeti képviseletére jogosult természetes személy látja el
*legfőbb szerve a taggyűlés, ahol a tagoknak azonos mértékű szavazata van
A betéti társaság (bt.)
*létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget
*legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan felelősséggel tartozik
*legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalat vagyoni betétje szolgáltatására köteles – a kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére nem jogosult, taggyűlésen azonban jelen lehet
*megszűnik a társaság, ha mindegyik kültag kiválik (és 3 hónapon belül nem lép be új) vagy ha a beltagok úgy döntenek, kkt-ként folytatják tovább
A közös vállalat (kv.)
*a tagok által alapított olyan gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel
*ha a vállalati vagyon a tartozásokat nem fedezi, a tagok együttesen – vagyoni hozzájárulásuk arányában – kezesként felelnek
*a társasági szerződésben meg kell határozni:
-a szavazati jog mértékét, gyakorlásának módját
-az adózott eredményből való részesedés és a veszteség viselésének szabályait
-a tag kilépése esetén az őt megillető vagyonrész kiadásának feltételeit
-a vállalat megszűnését követően fennmaradó vagyon felosztásának rendjét
-a vállalat tagjai kötelesek pénzbeli hozzájárulásukat befizetni, egyéb hozzájárulásukat beszolgáltatni
*a nyereség és a veszteség a tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg
*legfőbb szerve az igazgatótanács, melynek hatáskörébe tartozik
-a vállalat belső szervezetének és irányítási, ellenőrzési rendjének kialakítása
-a gazdálkodásra vonatkozó tervek jóváhagyása
-a vállalat számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadása
-döntés az adózott eredmény felhasználásáról
-a tagok saját gazdálkodásában végrehajtandó feladatok meghatározása
-megszűnés, átalakulás, tag csatlakozása, tagsági jog átruházása
-igazgató megválasztása és visszahívása
-felügyelő bizottság, könyvvizsgáló kijelölése
-a társasági szerződés módosítása
-a tag kizárásának kezdeményezése
-a társasági szerződésben meghatározott értéket meghaladó szerződés megkötése
-a törvény által ide sorolt egyéb jogkörök
A korlátolt felelősségű társaság
*olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből (pénzbeli és nem pénzbeli) álló törzstőkével alakul
*a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki
*a törzstőke összege nem lehet kevesebb 3 millió forintnál, alapításkor a pénzbetétek összegének a törzstőke 30%-ának, de legalább 1 millió forintnak kell lennie
*a tagok törzsbetéteinek összege eltérő, de minimum 1 millió forint
*a társaság kötelezettségeiért a tag nem felel
*a társasági szerződésben meg kell határozni:
-a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét
-a teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét
-a szavazati jog mértékét
-az első ügyvezetőt, több ügyvezető esetén a képviselet módját
-a cégjegyzés módját
-az esetleges felügyelő-bizottság tagjait, a könyvvizsgáló személyét
-a megismételt taggyűlés összehívásának rendjét
- a társaság legfőbb szerve a taggyűlés, melyet évente legalább egyszer össze kell hívni
*ennek kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a beszámoló elfogadása, döntés az eredmény felhasználásáról
-pótbefizetés elrendelése és visszafizetése
-osztalékelőleg fizetésének elhatározása
-üzletrész felosztásához való hozzájárulás, üzletrész bevonása
-tag kizárása
-ügyvezető megválasztása, visszahívása, díjazása
-felügyelő bizottság, könyvvizsgáló kijelölése
-saját tagokkal, illetve azok közeli hozzátartozóival kötendő szerződések jóváhagyása
-az alapításért felelős tagok, az ügyvezetők és a felügyelő bizottsági tagok elleni kártérítési igények érvényesítése
-megszűnés (a tagok ľ-ének jóváhagyásával), a szerződés módosítása
A részvénytársaság (rt.)
*a tulajdonosokat csak korlátozott felelősség terheli, a vállalat léte meghatározatlan ideig folyamatosan fenntartható
*előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (min. 20 millió forint) (jegyzett tőke) indul
*a pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke 30%-ánál és 10 millió forintnál
*a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki, a társaság kötelezettségeiért nem felel
*zártkörűen működő részvénytársaság részvényei nyilvános forgalomba nem kerülnek
*nyilvánosan működő részvénytársaság részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra
*legfőbb szerve a közgyűlés
*megszűnéséhez a tagok ľ részének jóváhagyása kell
Részvénytípusok
· bemutatóra szóló
· névre szóló
Részvényfajták
elsőbbségi részvény: valamely részvényesi jogra előnyt biztosít
dolgozói részvény: korlátozottan forgalomképes; ingyenesen vagy kedvező áron
szerezhető meg; névre szól, csak a vállalat dolgozói, nyugdíjasai között lehet
átruházni
kamatozó részvény: az osztalékon felül előre meghatározott kamatra jogosít,
amit akkor is kifizet a társaság, ha nincs osztalékfizetés
saját részvény: az alaptőkén felüli vagyonból szerzett részvény
részvényutalvány: a cégbejegyzés előtt a részvényesek hozzájárulásának összegéről
kiállított okirat
ideiglenes részvény: az alaptőke vagy a részvények kibocsátási értékének a
teljes befizetéséig terjedő időszakra a részvényes által átvállalt vagyoni hozzájárulás
összegéről szóló értékpapír
Kapcsolódó vállalkozások
Az egyesülés (együtt.)
*az ~ a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására
és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére
alapított jogi személyiséggel rendelkező kooperációs gazdasági társaság
*saját nyereségre nem törekszik, vagyonát meghaladó tartozásaiért
a tagok korlátlanul felelősek
*működésének költségeit a tagok viselik, az nyereség
hozzájárulásuk arányában oszlik meg
*legfőbb szerve a
tagokból álló igazgatótanács, melynek hatáskörébe tartozik:
-a belső szervezetének, irányítási és ellenőrzési rendjeinek
kialakítása
-az összehangoló és az érdekképviseleti, valamint a
kiegészítő gazdálkodási tevékenység stratégiájának meghatározása
-a beszámoló elfogadása, döntés a nyereség felhasználásáról
-a tagok saját gazdálkodásában végrehajtandó feladatok meghatározása
-megszűnés, új tagok csatlakozásának elfogadása, tagok
kizárása
-igazgató megválasztása, visszahívása
-a társasági szerződés módosítása
-felügyelő
bizottság, könyvvizsgáló kijelölése
*az igazgatótanács évente legalább egyszer tart ülést
*az egyesülés ügyvezetését és képviseletét az igazgató
látja el
A közhasznú társaság (kht.)
*~ a társadalom közös
szükségleteinek kielégítését nyereség nélkül végző jogi személy
*üzletszerű gazdasági
tevékenységet a közhasznú cél elérésének érdekében folytathat
*a társasági szerződésben
meg kell határozni a közhasznú tevékenységet
*felügyelő bizottság létrehozása
és könyvvizsgáló kijelölése kötelező
A magyar adórendszer főbb jellemzői
Az adó fogalma, szerepe
*az állami bevételek egyik formája, mert állami jövedelem
*az állam egyoldalúan alapítja meg, mert csak az államnak van adóztatási joga
*az adó befizetéséhez közvetlen ellenszolgáltatás nem kapcsolódik
*az adózók körének meghatározása az állam részéről egyoldalúan történik
*az adó pénz fizetésére irányuló kötelezettség – nem lehet természetben teljesíteni
*az adó a nemzeti jövedelem, a keletkezett tiszta jövedelem újrafelosztásának, illetve a gazdaságpolitikai célok megvalósításának eszköze
*az adó befizetését az állam kényszerintézkedésekkel biztosítja
Adózással kapcsolatos alapfogalmak
adóalany: az a személy, közösség, aki (ami) adófizetésre kötelezett, akitől (amitől) az állam beszedi az adót
-az adóalanyiság feltétele: adóköteles tevékenység folytatása, illetve bizonyos gazdálkodási eredmény vagy jövedelem elérése vagy olyan javak megléte, amihez az állam befizetési kötelezettséget rendelt
adótárgy: az a tárgy vagy tevékenység, ami miatt az adót fizetni kell
adóalap: az adókötelezettség alapja, amit pénzben vagy természetben határoznak meg, és erre számítják ki a fizetendő adót
adófizető: az adót ténylegesen fizető természetes vagy jogi személy
adókedvezmény: feltétele, hogy az adóalany adófizetésre kötelezett legyen és az adóalap után számított adó összegében tegye lehetővé a jogszabály szerint az adóalanyt megillető adókedvezmény mértékét
adómentesség: az általánosan előírt adókötelezettség alól jogszabályilag megengedett kivétel, amely szerint valamely oknál fogva az adóalanynak nem kell az adót megfizetnie
adóhatóság: az államot képviselő azon szervezet, amely a jogszabály rendelkezése alapján adóügyekben saját hatáskörében jár el
adóbevallás: olyan kimutatás, amelyből pontosan megállapítható az adókötelezettség
önadózás: az adózók maguk számítják ki az adó összegét és fizetik be az előírt határidőig
adólevonás: a munkáltató köteles kifizetéskor az adó összegét megállapítani, azt a járandóságból levonni, az adóhatóságnak befizetni
adóbehajtás: akkor kerül sor rá, ha az adózó az adót nem fizeti be
Kiemelten fontos adófajták és típusok
tárgyi adók: az adótárgyat vagy annak számított jövedelmet adóztatják (házadó, gépjárműadó, földadó)
nem tárgyi, meghatározó adók: társasági adó (a tevékenység után fizetendő); általános forgalmi adó (ÁFA, a termékértékesítés és a teljesített szolgáltatás után fizetendő); személyi jövedelemadó (SZJA, teljes jövedelem után fizetendő)
Kiemelt adónemekkel kapcsolatos fontosabb
tudnivalók
társasági adó
*fizetik a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységet folytató szervezetek
*az adó alanya az adó fizetésére kötelezett természetes vagy jogi személy, illetve egyéb szervezet
*adókötelezettség: bejelentési, nyilvántartási, könyvvezetési, mérlegkészítési, adóbevallási, adó-megállapítási, előlegfizetési, bizonylat-megőrzési, adatszolgáltatási kötelezettség
általános forgalmi adó
*közvetett
adó: mindig a termék vásárlója, a szolgáltatás igénybevevője viseli
*végső fogyasztói adó: addig nem realizálódik, amíg a szolgáltatást igénybe, a terméket meg nem veszik
*általános adó: mindenkire, illetve minden termékre, szolgáltatásra vonatkozik
*nettó
adó: az eladó csak a nála keletkezett
új, hozzáadott értékre eső adót fizeti be
* adókulcsai: 0, 12 és 25%
*versenysemleges: nem részesít senkit előnyben, hátrányban
személyi jövedelemadó
*a jövedelemmel rendelkező állampolgárok egyéves időszakban szerzett teljes jövedelmük alapján adóznak
*a jövedelmeket össze kell vonni attól függetlenül, hogy milyen forrásokból származnak
*minden jövedelmi sávban más adókulcs van
*egyes esetekben adókedvezmény, adómentesség
*bizonyos jövedelmeket forrásadó terhel
Adópolitika, adóharmonizáció és –koordináció. EU adópolitikája: - level playing field kialakítása, - tagállamok közötti kereskedelmet ne torzítsa, - különbségek felszámolása. Adóharmonizáció lehet: - teljes (pl. egységes európai társasági adó bevezetése), - részleges (pl. adómértékek összeigazítása), - negatív (célja: ne legyen önkényes megkülönböztetés, protekcionizmus). Legfontosabb eszközei: rendeletek, irányelvek. Adópolitikai koordináció célja: - vállalatok közötti kamat és jogdíj, - határokon átnyúló szervezeti átalakításokkal összefüggő adóktgek kiküszöbölése, - kompenzációs lehetőségek a határokon átnyúló veszteségek rendezésére. I. Vállalkozási nyereségadózás: 1.) Fúziós irányelv: - folytonosság à általános jogutódlás, - megszakítottság à jogelőd attribútumai nem mennek át. 2.) Anya és leányvállalati irányelv. 3.) Harmonizációs törekvések a külföldi veszteségek elszámolása terén: 2 módszer: - beszámításos (külföldi és hazai egység jövedelme összevonható, a külföldi ebbe beszámítható), - elvonásos (külföldi veszteség adóalapot csökkentő tényező, ha nyereséges vissza kell pótolni). 4.) Vállalatok közötti kamat és jogdíj fizetés kiküszöbölésére irányuló irányelvterv: ha olyan vállalatok, amelyek egymásban részesedéssel rendelkeznek, kamatok vagy jogdíjat fizetnek ki, akkor kifizetés után ne lehessen a forrásomban adót felszámolni. 5.) Hátrányos megkülönböztetés tilalma a vállalati nyereségadózásban. II. Közvetett adózás: - hozzáadott érték adózás bevezetése, - fogyasztási különadók (jövedéki adók, tőkeforgalmi illeték). Diszkrimináció vagy protekcionista adóztatás tilalma: - GATT által elismert: - mennyiségi korlátozás tilalma + ezzel azonos hatású, - vámforgalmi illetékek tilalma, - dömpingellenes és kiegyenlítő vám alkalmazása; - liberalizálást elősegítő intézmények. Fogyasztási különadók: - harmonizált jövedéki adózás, - termelés, feldolgozás, raktározás, adó visszatérítés: - jövedéki terméket csak engedélyezett raktárban, - export nem mentesül a fogyasztási adó alól, de az adó kérelemre visszatéríthető. I. Versenyjog háttere: 1. Monopólium, 2. Fúziók: 2 vállalat valamilyen módon egyesül ellenséges; ellenséges vállalat felvásárlás, 3. Kartellek, 4. Tisztességtelen verseny, 5. Állami támogatások. Versenypolitika célja: - fogyasztóvédelem, - piacok egységesítése és a kereskedelem akadályainak felszámolása, - KKV-k támogatása. II. Meghatározó piaci befolyással való visszaélés ellenőrzése: Erőtörvény: - releváns piac: - releváns termékpiac (mi alkotja a piacot?), - kereslet keresztrugalmasság (helyettesíthetőség), - fizikai tulajdonságok, - szándékolt felhasználás (több célra felhasználható), - releváns földrajzi piac (földrajzi kiterjeszkedés), - időbeni piac; - piaci erőfölény; - piacra lépési akadályok: minden olyan ktg, ami magasabb az újonnan belépő számára: - jogi előírások, - technológiai előny, - pénzügyi források, - magatartás. Visszaélések: - kihasználó: túlzott árak, tisztességtelen feltételek; - kiszorításos: exporttilalom, leárazás, árengedmény, felfaló ár. Közös erőfölény. Versenyt korlátozó megállapodások ellenőrzése: - megállapodások; - vállalatok szervezetének döntései; - összehangolt magatartás; - párhuzamos magatartás és oligopólium; - tagállamok közti korlátozás érintettsége. Verseny megakadályozása, korlátozása, torzítása: - versenykorlátozó tartalom; - versenykorlátozó hatás. Adózás. Adómentességhez a termékek értesítésekor: - adóazonosító számot rá kell írni, - igazolni kell, hogy átlépte a határt a termék. Távolsági értékesítés: csomagrendelésnél a csomagküldő fizeti az áfát. Magánszemélyként, ha külföldön vásárolunk, akkor az ottani áfát fizetjük. Használt gépkocsi ottani szabályok szerint. Új gépkocsit itthoni szabályzás szerint. Különleges jogállású adózók: min 10.000 euro alatt van a vásárlás összege (a beszerzés), közintézményeknek nem kell adózni. Jövedéki termékek értékesítése: jövedéki termékekre nincs áfa-mentesség (a különleges jogállású adózóknak sem). Láncügyletben az áfát az utolsó vevő fizeti. EU-ban probléma az EVA, mert az EU-nak az áfából mennek a befizetések. Jövedéki adózás: EU-ban 3 termékkört szabályoz: - kőolaj, - dohány, - alkohol. Vertikális irányelvek: adómértékek. Horizontális irányelvek: - előállítás, - továbbfeldolgozás, - raktározás. Adóraktárban végzik ezeket a műveleteket, itt nem kell adó. Mikor forgalomba hozzák, akkor kell az adót fizetni. - jövedéki adót mennyiségre vetítik ki. - alóla mentesség is van, pl. repülés céljára ásványi olaj. - alkoholnál is vannak kedvezmények, pl. alacsony alkoholtartalmú sör, bornál nem kötelező a jövedéki adó, a tagállamra van bízva. - dohányterméknél van a legszigorúbb szabályozás: ad-valorem, érték alapján kell fizetni, legalább 57%-a a kiskereskedelmi árnak. Közvetlen adók: Társasági nyereségadó: ’92 óta próbálják harmonizálni, de nem sikerült. 1.) anya és leányvállalat: ha különböző tagállamban van és a leányvállalat osztalékot fizet az anyámnak, akkor az ne adózzon kétszer. Erre született szabályozás. 2.) fúziós irányelv: pl. akvizíció esetén hogyan adóznak. 1997 – code of conduct: a tagállamok elvi kötelezettséget vállalnak, hogy nem hoznak olyan intézkedéseket, amelyek a közösséget sérelmezheti. 3.) harmonizációs törekvések: a külföldi veszteségek elszámolása terén. 2 módszer: beszámításos, levonásos. 4.) Vállalatok közti kamat és jogdíjfizetés: adóztatásának kiküszöbölésére irányuló irányelvterv. Külföldi vállalkozási formák. 3 alapvető modell: 1. Piacközpontú vegyesgazdaság: - a vállalat a központi szereplő, ő áll a gazdaság központjában; - piacközpontú országokban (pl usa, anglia). 2. Államközpontú gazdaság: jelentős szerepe van az államnak. 3. Neokorporatív gazdaság: - pl németek; - tárgyalásos modell; - attól függ a modell, hogy mennyi tőkéje van az országnak: - sok tőkéje van, - sok tőkéje van, de nincs koncentrálva (pl franciao), - nincs tőke (pl magyaro); - bankok összegyűjtik a szétszórt tőkét és azt allokálják. Tulajdonosi forma alakulása: Tőke: pénz, munkaerő, föld. Nagy tőkeigényű beruházások során alakult ki az osztott tőketulajdon à jogi személy. Hiányzik a tulajdonosi ellenőrzés Rt-nél: Hagyományos jogi modell: részvényesek à választás à igazgatótanács à alkalmazás, felmentés à felsővezetők. Gyakorlati modell: felső vezetők à jelölés, ellenőrzés à igazgatótanács à befolyásolás à részvényesek. Osztott tőketulajdon kialakulásának okai: - kockázat minimalizálása: a befektető több vállalat részvényeiből állítja össze portfolióját; - vállalat tőkéjének növelése: a menedzserek érdeme; - egyre szélesebb rétegeket vonjanak be a befektetők táborába; - vállalati részvényvásárlás: érdekeltséget akar szerezni másik vállalatban, vagy likvid pénzeszközeit így fekteti be. Amerikában, ha a menedzsment lerombol egy vállalatot, akkor a Corporate Raider felvásárolja és eladja drágábban. Piacorientált gazdaság: - pl usa, uk; - gyorsan nő; - cégek versenyeznek: menedzsment rá van kényszerítve, h jól dolgozzon; - a spekulánsok lehet, h nagy mértékben befolyásolnak. Bankorientált gazdaság: - pl németo, japán; - ellenőrzés csúcsán bank áll; - a menedzsmentnek autonómiája van; - hosszú távon nézi a vállalatok növekedését; - részvényesek akarata nem érvényesül. Vállalkozási formák. EU fontosnak tartja: - részvényesek érdekei; - biztosítani kell a vállalatalapítás szabadságát; - ösztönözni a versenyképességet, hatékonyságot; - tagállamok vállalatai között együttműködés. 1. Önálló vállalatok: (Sole Traders) - nem jogi személy (a tulajdonos felelősségre vonható, őt terheli minden veszteség, övé minden nyereség); - önálló irányítás; - legolcsóbb és legkönnyebb kiváltani; - korlátlan felelősség (a partnerek közösen felelnek a tartozásért). 2. Társulások: (Partnership) - 2 v több tulajdonos; - részvényes = vállalkozó; - megállapodás a felelősségre, nyereségre stb. vonatkozóan; - könnyű pótlólagos tőkét szerezni; - könnyű jó munkaerőt szerezni; - hátránya, hogy a tulajdonosok külön és együttesen is felelősek a többiek munkájáért; - általános társulás à korlátlan felelősség; - korlátolt társulás à korlátolt vagy korlátlan felelősségű tagok. 3. Korlátlan felelősségű társulás: (Limited Liability Partnership) úgy vállalnak aktív szerepet, h nem felelősek a mások tevékenységéért és mások sem az övékéért. 4. Korlátolt felelősségű magántársulás: - ez a magyar Kft; - alacsony alaptőkével hozzák létre. 5. Rt: (Cooperation) - részvénykibocsátással tőkét lehet emelni; - a tulajdonosok jogait rögzítik; - a tulajdonosok cseréjénél nem szűnik meg a vállalat; - hátrányai: sokkal tovább tart megalapítani, sok adminisztrációval jár. 6. European Company: - újonnan létrehozott társasági forma az EU tagállamai részére; - irányelv kapcsolódik hozzá: a munkavállalók bevonásáról szól;- több országban működő vállalkozások közösségi szabályozás alatt vállalatot hozhatnak létre; - előny: csak egyfajta jogszabály érvényes rá; - egyetlen beszámolási rendszert kell működtetni. Létrehozásának lehetőségei: 1. egyesüléssel, 2. holding alapítással, 3. közös leányvállalat alapításával, 4. átalakulással (ha már 2 éve van leányvállalata). Minimális alaptőke: 120.000 euro. Szervezeti felépítése: (erről az alapítók döntenek) - egyszintű (igazgatótanács), - 2 szintű (felügyelő bizottság is). EU foglalkozik: - társasági jog harmonizálásával; - társaságok kölcsönös elismerése; - határokon átnyúló fúziók biztosítása; - szupranacionális társasági formák megteremtése. Vállalatokat befolyásoló tényezők. - dematerializáció: anyagot kiváltani információval; - egyéni fogyasztói igény feltérképezése tömegtermelés helyett (pl. interneten); - internetes vásárlás (ktgcsökkentő a vállalat számára); - termék eljutása a fogyasztókhoz (logisztikai folyamatokban hogyan lehet hasznosítani az információs technológiát). 1. Merging traffic v transit: mikor már pontosan tudja a cég, h a vevő mit akar, akkor állítja össze. 2. Guruló raktár: alkatrészekkel indul el a kamion, nem késztermékkel, közben jöne a rendelés és úgy oda viszik, ahová kell. 3. Lean lounge strategy: csak egy kis készlettel indul. Cross-docking: egyenesen a fogyasztóhoz. Lerövidíti az utat a termelőtől a fogyasztóig. Disztribúciós központ alakítása és idejönnek a kamionok, innen viszik az árut az áruházakba. Erőforrás-csere (resource exchange) - egy vállalatok belül is több telephely között; - rendelés esetén; - szállítóeszköz kapacitás kihasználás. Levelage shipment: már meglévő utakat, kiépített infrastruktúrákat használ más termékek szállítására is. Vállalatközi megrendelések bonyolítása (pl. posta vonalán). Célja ezzel a verseny ösztönzése is. Clicks and Mortar: jól ismert bolthálózatoknak honlapján tájékozódnak a termékekről és interneten vásárolnak, a bolt kiszállítja. Versenyjog, versenypolitika EU-ban. - 4 szabadságelv biztosítása; - bizonyos nem hatékony iparágak támogatása; - transznacionális vállalatok tagállamok között működnek, a versenypolitika rájuk is vonatkozik; - arra koncentrálnak, ami az EU-n belüli versenyt érinti. Versenyjog forrása: Római szerződés: - vállalatok ne fogjanak össze; - fogyasztók megtévesztése tilos; - az állam, gazdasági szférára is vonatkoznak. Másodlagos források: rendeletek, irányelvek, stb. Közösségi versenyjog 2 részből áll: 1. Vállalati szabályozás, magatartás szabályozása: - horizontális: iparágra vonatkozik; - vertikális: termelésre vonatkozik; - konkrét tilalom: beszerzési és értékesítési árakat tilos rögzíteni, beszerzési forrásokat megbeszélni, termékek visszatartása, árukapcsolás; - egyedi és csoportos mentességek (pl. ha a haszon egy része a fogyasztóhoz kerül). Erőfölénnyel való visszaélés szabályai: (csak akkor, ha hatással van a közös belső piacra) - tilos a diszkrimináció; - nincs mentesség. Fúziók ellenőrzése: (kb 15 éve van) - milyen árbevétel felett fuzionálnak a vállalatok; - bejelentkezés és engedélyköteles. 2. Állami támogatás szabályai: Cél: egyenlő feltételek biztosítása a vállalatok számára. Állami támogatás: államháztartásból, állami forrásból származik, + minden olyan előny, amit a vállalat a piacon nem érhetne el. Bizonyos vállalatok előnyben részesítése. Nem állami támogatás: - általános intézkedés; - magánpiaci befektető elve; - szociális támogatás (magánszemélyek támogatása); - deminimitív támogatás (100.000 eurónál nem kap többet). Állami támogatás, de nem kell rá engedély: pl. ha régi autóját lecseréli pénz kap; katasztrófa esetén megelőző állapot támogatása. Jóváhagyáshoz kötött állami támogatás: ha közös európai érdeket finanszíroz; meghatározott gazdasági ágazatok fejlesztése; kulturális és nemzeti örökség támogatása. ÁFA szabályozás. - belépés után módosítani kell; - 0%-os kulcsot megszüntették, 5%-os kedvezményes lehet. Adópolitika: 1) közvetett adó, 2) közvetlen adó. - állam a GDP felét újra elosztja; - az EU maga nem adóztat, de vannak kötelező tagállami befizetések (pl. áfa-alapú); - megtervezik a kiadásokat, és ahhoz igazítják a bevételeket; - 3-féle bevétel, ami meghatározó: - vámalapú, - áfa (minden áfa-bevétel 75%-át be kell fizetni az EU-nak), - GNI alapú; - adópolitika célja: tagállamok közötti különbség csökkentése; ne korlátozza a kereskedelmet. Adókoordináció: - liberálisabb, mint az adóharmonizáció; - összeigazítás jellegű; - maradjon meg az adóverseny, előbb-utóbb úgyis kiegyenlíti a dolgokat. Adóharmonizáció: tagországoknak legyen egységes az adópolitikája. 1) Teljes (pl. egységes európai társasági adó bevezetése) 2) Részleges (pl. adómértékek összeigazítása) 3) Pozitív (jogszabállyal írja elő) 4) Negatív (tilalmak, büntet). Közösségi adójog forrásai: 1) Elsődleges források: Római Szerződésben és a későbbi módosításaiban levő jogforrások. 2) Másodlagos források: Európai Bizottság és Tanács rendeletei és irányelvei. Római Szerződés adózási rendelkezései: - tiltja a tagállamok közötti árumozgás diszkriminatív szabályozását; - adózással támogatni kell a tudományos és technológiai együttműködést a vállalatok között; - környezetvédelmi politika (szennyező fizet); - tilos hátrányos adóügyi megkülönböztetés import áruval kapcsolatban. ÁFA közösségi szabályozása: - közvetett adó; - EU-ban is több lépcsős; - végső fogyasztó fizeti meg; - ’62: Neumann Bizottság; - ’67: első ÁFA irányelv à adózás szerkezetét rögzítették; - ’78: hatos ÁFA irányelv à ma is érvényben van, bár már módosították; - ’93: egységes belső piac megteremtése. Cél: eredet-elv érvényesítése: az az ország kapja a bevételt, amelyik