1. Vázlatosan ismertesse a kognitív folyamatot!

Kognitív pszichológiai modell (megismerő folyamatok)

/információ feldolgozási modell/

Ø Külső-belső (testi) ingerek ß szelekció (infók kiesése) ingerküszöb

Ø Érzékszervek: érzékelés ß figyelem

Ø Észlelés (agyban): beállítódás; motivációk, érzelmek

Ø Rövidtávú memória ß felejtés

Ø Hosszú távú memória

Ø Gondolkodási folyamatok

Ø Viselkedés (reakció)

(Pl: éhes vagyokà motivációàelmegyek kaját enni, ehhez tudni kell hol találom

2. Vázlatosan ismertesse az észlelés folyamatát!

Észlelés = percepció

Gestalt pszichológia = alaklélektan = ingerek értelmezése+jelentésadás

Értelmes egységeket próbál képezni az ember „Az egész több mint a részek összessége”

Észlelési folyamat

Lokalizáció (hol)

Felismerés (mi az? –azonosítás) Észlelési folyamat

Absztrakció

Konsanciák (állandóság)

3. Vázlatosan ismertesse a figyelem jellegzetességeit és fajtáit!

1.szelekció: bizonyos hatások kiesnek, mert határok=küszöbök voltak

2.szelekció: figyelem; ingerek szűrése; multimodális (összes érzékszervre kihat)

• Korai: azonosítás előtt (akkor is bejut vmi amiről nem tudok beszámolni)
• Késői: jelentésadás után (meg tudjuk nevezni, mi az amit felfogtunk)

Szelektív hallás:

mindkettőt hallgatom, de csak egyre figyelek, ehhez az kell hogy ismerjük z egyiket

Redundancia: töltelék, felesleges ismeretek

Saját név hatás: ha valamit hallunk a háttérből, ami ránk vonatkozik, akkor rá figyelünk

· Orientációs reakció (mi az? –reakció ingerirány felé)

Úszerű, fenyegető, szokatlan, félelmetes, önkéntelenül is kiváltódik, stressz helyzetben, spontán figyelem ingerek hatására, habituás jön létre ha sokat tapasztaljuk – hozzászokás

· Akaratlagos

Pl. szignáldetekciónál, fenntarthatóság kb. 45 perc, ha nagyon érdekes akkor több

· Pásztázó

Egyik ingerről a másikra vándorolunk; amikor akaratlagos csökken pásztázó lesz vagy pászázóból lehet egy orientációs reakció után akaratlagos

4. Röviden, vázlatosan ismertesse a lokalizáció folyamatát!

• ábra-alap= alak háttér

Ahhoz hogy tudjuk hol van el kell különíteni egymástól és a háttértől

Elkülönülés + mozgás + távolság

Amit körvonal határol, erős kontraszt

• Szerveződési, csoportosítási törvényszerűségek

Ο Közelség elve

Pl: Egymáshoz közeliek egy csoportba tartoznak ha O lett volna hamarabb észrevesszük; Ami közel van összetartozónak vesszük

Ο Hasonlóság elve

Hasonlót egy csoportba soroljuk; Azt látjuk egybe ami hasonló

Ο Jó folytatás elve

Egyforma körvonalazású elemeket eggyé csoportosítjuk

Könnyebben észrevette az F-et ha az külön volt

Ο Zártság elve

Részeket tartalmazó ábra kitöltésére

Ο Közös sors: mozgás távolság

Részek és tulajdonságok csoportosítása egy tárgyba

( 2vonal egy tárgyba ha a megfigyelőtől azonos távolságban vannak)

(egy irányba mozog 2 vonal akkor egy tárgyhoz tart)

• Mozgásészlelés

§ Valódi (fej-szem mozgás, retinán elmozdul a kép)

Ø Relatív: ha mintázott a háttér (hétköznapibb)

Két tárgy sebességének eltérésekor (pl. utazáskor közeli tárgyak gyorsabban suhannak el, mit a távoliabbak – távolságészlelés

Önmagunkhoz viszonyíthatunk

Ø Abszolút: ha sötét, homogén háttér

Nehezebb különbséget tenni (közös sors elve: egyszerre mozdul el egynek vesszük, kutya és feje mesében)

§ Nincs valódi mozgás (ha viszonyítási alap változik)

Ø Sztoboszkopikus (pl. mozi – gyorsan egymás után vetítünk vmità mozgónak tűnik)

Ø Indukált: (pl. hold-kisebb, felhők-nagyobb körülveszik; olyan mintha a kicsi mozogna, pedig áll)

• Mélység – távolságészlelés

Jelzőmozzanatok:

§ binokuláris diszparitás (2 szem 2 kép, az agy egyet csinál)

§ monokuláris (letakar egyik szem, akkor is van térlátás)

1. relatív nagyság (kb. tudjuk mi mekkora)

2. takarás

3. relatív magasság (magasaba a távoli)

4. perspektivikus változás

5. árnyák, árnyékolás, felbontás, felszíni változás

6. relatív mozgás

5. Röviden ismertesse a sémák/mentális reprezentációk működését! (Tk. 154)

A séma a felismerésnél játszik szerepet.

Séma = emberek, tárgyak, események, helyzetek osztályának mentális reprezentációja.

Séma alakjában észlelésà infót gazdaságosan megszűrjük, szervez és feldolgoz.

Nem kell minden újat megjegyezni, csak besoroljuk egy sémába, ami már megvan a memóriábanà kognitív gazdaságosság; viszont lehet torzítás is.

6. Vázlatosan ismertesse a klasszikus kondicionálást!

Klasszikus kondicionálás = feltételes reflex

Pavlov(1849-1936) és kutyája

Meglévő viselkedés-elemek összekapcsolása

Feltétlen inger: pl. étel szájába kerül

â

Feltétlen reakció: nyálelválasztás beindul

Csengő hangot szólaltat meg Pavlov

â

Környezeti inger megelőzi a feltétlen ingert

â

Feltételes inger à orientáció reakciót vált ki (kutya figyel), majd ugyanúgy étel szájbanànyálzás

Feltételes inger

â(kiváltja)

Feltételes reakció: nyál feltételes reflex

Létrejött a társítás

Inger

Inger (csengő) reakció ingerközpontú tanulás (többi inger kiesik)

Inger

Feltételek, hogy létrejöjjön a klasszikus kondicionálás

Ø Térbeli

Ø Időbeli egybeesés

Ø Kontiguitás (jósló funkció) /ha- akkor mindig ugyanazt adjuk/

Ø Anticipáció (előrelátás) /tudjuk, hogy növénynek nem csengetünk, az állatnak fog megjelenni/

Klasszikus kondicionálás

· Generalizáció: általánosítás (hasonló inger is kiválthatja ugyanazt a reakciótà mással is csengethet Pavlov)

· Diszkrimináció: megkülönböztetés (mindig a legmélyebb csengőnél adunk kajátà megszokjaà erre fog reagálni)

· Kioltás (viselkedés)gátlás: pl. Pavlov nyugdíjba megy, nincs csengőà megszűnik a reakció

· Spontán felújulás: egyszer csak kiváltódik a reakció véletlenszerűen

· Egyszeri társítás: veszélyes esetekben általában (ha valahol megsérülünk utána mindig figyelünk rá)

· Másodlagos kondicionálás (asszociáció): „illatà kajaà nagyi főztjeà nagyi kutyája”

· „Albert és a fehér patkány esete”: az ember érzelmei kondicionálhatók és kiolthatók (megtanuljuk, mikor leszünk szomorúak, mikor kell félni)

7. Vázlatosan ismertesse az operáns kondicionálást!

· Thorndike (1874-1949)

„effektus törvény”: operáns kondicionáláshoz köthető, erre alapszik

· Próba-szerencse: addig próbálkozunk, amíg el nem érjük célunkat. Véletlenszerű cselekvések közül azokat válogatja, melyek pozitív következményt követnek.

Operáns kondicionálás: új viselkedésmód elsajátítása, amely nincs jelen a veleszületett viselkedésreperoárban

Reakció(1)

Inger Reakció(2) à reakcióközpontú tanulás

Reakció(3) egy, ami sikerrel járt a próbálkozások során, az választódik ki

8. Hasonlítsa össze a kétféle kondicionálást!

1) Operáns kondicionálás

* jutalmazás – büntetés (amit jutalmaznak ismételjük, ami büntetés elkerüljük)

§ biológiai

§ szociális: társaktól jön (pl. sarokba állítás)

* obszervációs (megfigyeléses) tanulás

§ helyettesítő: más kap megerősítést a viselkedésért à utánzás pl. agresszív jelenet a tvben

§ önjutalmazás/önbüntetés - önmarcangolás

2) Klasszikus kondicionálás – fiziológiás reakciók

Pl. szégyenérzet, szorongás

Szomatikus marker

„testből eredő” jelző, jelzés

Tisztán behaviorista felfogást továbbfejlesztették és más elméletekben alkalmazzák pl.

Szociális – kognitív elmélet

· A viselkedés külső meghatározói (jutalom, büntetés) és belső tényezői (hiedelmek, elvárások) összefonódnak és így határozzák meg a viselkedést, visszahatnak az egész személyiségre.

· Szociális – tanuláselmélet: kognitív mérlegelés előzi meg a viselkedést (képzeletben lejátszok helyzetet) és döntök majd a pozitív és negatív hatások alapján.

9. Vázlatosan ismertesse pszichológiai szempontból a tanulási formákat!

· Spontán (ami érdekel megmarad a fejünkben)ßà akaratlagos (vizsga)

· Késleltetett reakció (külső gátló tényező) – pl. kerülő út (cél elérése érdekében először el kell távolodni a céltól) / tyúk – kerítés – etető áthelyezése à meg fogja kerülni/

· Látens= lappangó: nincs azonnali viselkedéses következménye; pl. észlelési folyamatok (mikor tehén képét fel kellett ismerni)

· Belátásos tanulás à közvetítő folyamatok

- hirtelen történik, AHA élmény

- később is hozzáférhető /átvihető hasonló helyzetekbe/

- átvihető más hasonló helyzetre

- hirtelen rájövök mi a megoldás

· Szociális tanulás: A társadalmi beilleszkedéshez szükséges viselkedési formák, normák elsajátítása =szocializáció.

10. Vázlatosan ismertesse az emlékezeti folyamat három szakaszát!

1. Bevésés: kódolás (emléknyom) pl. leírom – elhelyezés a memóriában
2. Tárolás (megőrzés a memóriában)

Tárak vagy feldolgozási szintek?

I. Szenzoros tár (érzékeljük, de új hatására nagyrészt eltűnik; rövid ideig tárol)

II. Rövid távú (munka) memória

III. Hosszú távú memória

3. Előhívás (visszanyerés a memóriából) (Az emlék bármelyik szakaszban elveszhet)

11. Ismertesse az emlékezeti tárolás mechanizmusát!

I. Szenzoros tár (érzékeljük, de új hatására nagyrészt eltűnik; rövid ideig tárol)

II. Rövid távú (munka) memória

(hosszúból rövidbe kerül az előhívott emlék)

Korlátozott kapacitás(érzékszervi modalitás)à mindegy melyik érzékszerv

7+/-2 egység – számunkra értelmezhető egység: nem mindegy hogy 1848,1945 vagy 1.8,4,8,1,9,4,5

Kb 30-90 mp – ennyi ideig tartózkodik ott az információ

III. Hosszú távú memória

Kapacitása nem korlátott. Konszolidáció = megszilárdulás: az agysejtek közötti összeköttetések megerősödnek, az emlék rögzül, bevésődik.

12. Ismertesse az emlékezeti előhívást!

• Felismerés (passzív): mindig jelen van az inger vagy egy része
• Felidézés (aktív): nincs jelen az inger hosszú távúból jön

§ Reprodukció: egy az egyben fel tudom idézni

§ Rekonstrukció: lényeget tanuljuk meg

• Kidolgozottság (szervezés, asszociációk) /mi segíti az előhívást?/: növeli a megjegyzést
• Villanó fény emlék: megvilágít egy pillanatnyi emléket (pl. egy dátum: 2001.szept. 11 – pontosan rögzült emlékek
• Állapot és/vagy helyzet függő emlékek (ha valakinek rossz kedve van, magát is leértékeli); van mikor csak helyzethez kapcsolódik (pl. vizsga környezetßàotthon)

Előhívás kudarca: felejtés

Emlékezet egy kutatója: Ebbinghaus (1850-1909)

13. Vázlatosan ismertessen öt emlékezeti torzítást, tévedést!

Az emlékezet 7 bűne

A kihagyás bűnei:

• Elhalványulás: felejtési görbe, idővel elhalványul az emlék
• Szórakozottság: a figyelem és az emlékezet közötti együttműködés ideiglenes zavara következtében lép fel, a figyelmet valami elvonja arról, amit épp csinálunk
• Rövidzárlat: nem hozzáférhető, bár rendelkezésre áll a tartalom (ennek során képtelenek vagyunk az információt megfelelő időben előhívni, pedig az emlék nem halványult el) pl. a „nyelvemen van” jelenség

A megőrzés, téves hozzáadás bűnei:

• Téves attribúció: a forrás helytelen megítélése, pl. tanúvallomások (előítéletek, ismerősségi hatás), társítás hasonlóság alapján
• Szuggesztibilitás: sugalmazások hatására valóságosnak hisszük a múltbéli eseményt
• Elfogultság: idővel minden emlék megszépül, gyakran önmagunk pozitív jegyeinek erősítésére irányul („koccan”ßà „egymásba rohan”)
• Makacsság: esetén nem tudjuk a kellemetlen élményt kiűzni a tudatunkból

Emlékezeti törvényszerűségek

• Sorrendi hely hatás (=szeriális pozíció=recencia)
• Interferencia:

Ο Proaktív gátlás (előreható) – korábbi gátolja a későbbi megjegyzését

Ο Retroaktív gátlás (visszaható) – új gátolja a régebbit (pl. egy fejezetet megtanul, előzőt nem tudom)

• Zeigarnik hatás = befejezetlenségi hatás (ha számunkra nem teljes egész valami, akkor az a szándékunk, hogy egésszé tegyükà ha ez nincs könnyebben megjegyezzük; pl. izgalmas résznél félbeszakít a jelenet; javítja az emlékezeti megőrzést)

14. Mi az intelligencia és az IQ?

Általános megértési és értelmi képesség.

15. Vázlatosan ismertesse az agykérgi arousal jellemzőit, személyiségvonásokkal kapcsolatos vonatkozásait!

Agykérgi arousal: (éberségi, izgalmi szint)

Egy idő után hallucináció indul be à megőrülne

Arousal (éberségi szint): ha sok inger van à nő az éberség

Figyelem pásztázó, elkalandozik, de koncentrálható, a gondolkodási folyamatok kevésbé kontrolláltak, de irányíthatók, a viselkedés összehangolt, szükség esetén készenléti állapotba hozható /pl. ébredés után/	Optimális lelki és testi állapot; a figyelem koncentrált, a gondolatok rendezettek, logikusan koncentrálhatók, a viselkedés kontrollált, hatékony, célirányos	Extrém éberség: érzelmi túlsúly, a figyelem beszűkült, a gondolatok szervezetlenek, zavarosak, cikázók, nehezen irányíthatók, a viselkedés kontrollálatlanná válhat
Álmosság, fáradtság, unalom Tudatosan ki tudunk lépni belőle	Koncentrált feladatvégzés (fizikai, szellemi)	Fokozott düh, eufória Ezt nem tudjuk tudatosan csökkenteni

Arousal szint optimalizálása:

Ingerkeresés – ingerkerülés

Extravertált intravertált

Kifelé - befelé forduló típus

(nekik több ingerre van szükségük)

16. Vázlatosan ismertesse az önfenntartási motivációk folyamatát!

SZÜKSÉGLET

Olyan hiány a szervezetben (az ideális fiziológiás értéktől való eltérés), amely tartós fennállás esetén az egészséget, súlyosabb esetben az életet fenyegeti

Hiány megszüntetése:

· Automatikus helyreállítás: nem tudatos autonóm folyamat, HOMEOSZTÁZIS

· Drive keletkezik: ha meghalad bizonyos értéket, tudatosul, akaratlagos irányítási folyamat

Ha ez nem sikerül felborul az egyensúly à tudatossá válik a hiány megszüntetése

HOMEOSZTÁZIS

A belső környezet állandósága

(termosztát – bizonyos határokig tudja érzékelni a változást)

Autonóm szabályozás (nem tudatos; automatikus) kivéve amelyek a kritikus határt átlépve tudatosulnak

· Testhőmérséklet

· Folyadék és táplálék ellátás

· Légzés

Vannak olyan hiányállapotok, amelyek súlyos esetben sem tudatosulnak, azaz nem vezet drive-hoz pl. vashiány

Ezek néha specifikus tünetekben nyilvánulhatnak meg. (pl. vashiány esetén fáradákonyság, étvágytalanság, de ez lehet akár influenza következménye is)

Vagy egyáltalán nem tudunk róla (ezt használják ki a multivitaminokat reklámozó cégek)

Fajfenntartási motívumok

Társas (szociális) motívumok:

· Szexuális viselkedés, fajfenntartás

· Anyai magatartás, utódpótlás (Harlow) – attól függ, milyen körülmények között nő fel az anya

· Altuista magatartás – segítő, önfeláldozó magatartás; minél közelebb áll hozzánk valaki, annál inkább áldozzuk fel magunkat érte

Kíváncsiság motívumok

Általános aktivitás motívum: szenzoros ingerlés szükséglete; exploráció (kereső – kutató), érdeklődés, a felfedezés izgalma; manipuláció (tárgyakkal való foglalatosság, pl.kötés)

17. Ismertesse a Maslow piramis 7 szintjét!

Egymásra épülnek a szintek, ha nincs meg az alsó nem jöhet a felső

1. Fiziológiás: minden embernél megtalálható, elsősorban önfenntartó célú.

2. Biztonság: környezetünk kiszámítható legyen, legyen valami a fejünk fölött (biztos lakóhely).

3. Valakihez tartozás: része vagyok-e egy közösségnek, ami támaszt tud nyújtani, vannak-e olyan ismerőseim, akikre számíthatok.

4. Elismerés: abból adódik, hogy összemérjük magunkat másokkal, valahol elhelyezzük magunkat, illetve mások is elfogadják ezt a rangsort.

5. Kognitív: megismerje a körülötte lévő világot, tudományokat, vagy művészetek iránti érdeklődés.

6. Esztétikai: Szépség, rendezettség iránti igény.

7. Önmegvalósítás: amikor saját képességeinket megvalósítjuk.

Ο Nem a karrierépítést jelenti

Ο Nincs célja, magáért a tevékenységért csináljuk

Ο Általában altruista magatartás jellemző rá.

Ο Művészeti alkotások (nem azért csinálja, hogy megéljen belőle).

18. Hasonlítsa össze a motivációkat és az érzelmeket vázlatpontszerűen!

19. Vázlatosan ismertesse Schachter – Singer kísérletének lényegét, milyen módon magyarázza az érzelmeket?

Adrenalint adnak be az egyik csoportnak

	tájékoztatott	nem tájékoztatott
	érzelmi élmény
Placebo (vitamint kap)	nincs	van: gyenge
Adrenalin	nincs	erős

Feladatuk: a betűt karikázzák be à (egy idő után)

Egy nyugtalan ember kiment

Többiek: utánoztákà ezek adrenalinról nem tájékozottak

Akik tudták az adrenalint: nincs hatás

Placebo akik nem tudták: van gyenge reakció (utánzás)

Másik változat: egy ember örült a feladatnak

Táblázat nem változik

Adrenalinosok követik azt az embert

Akik nem tudták nem éltek át különösebb reakciót

20. Vázlatosan ismertesse Freud topografikus modelljét!

Ábra:

Oda-vissza kapcsolat, amiről tudományunk van, meg

Önkéntesen felidézünk tudatos tudjuk fogalmazni

vmit

#$ $ hosszútávú emlékezet,

Tudatelőttes különböző infókat fel

tudunk idézni, de vannak

$ hiányosságok

tudattalan=tudatalatti

Nem hozzáférhető, konfliktusok, szorongások, vágyak; ha valami egyszer bekerül a tudatalattiba, és elfelejtjük, nem tudjuk elővenni à csak pszichoanalízis során (álmok, elszólások segíthetnek)

Elhárító/ énvédő mechanizmusok: ?tudatalattiba szorítják vissza a tudatost?

21. Vázlatosan ismertesse Freud strukturális modelljét!

· Szuperego (felettes én): erkölcs-lelkiismeret, énideál, értékrend, mit szabad és mit nem

· Ego (én): realitás (valóság elv – az ösztönén vágyainak valós mederbe terelése), intellektuális-racionális problémamegoldó, közvetítő; ösztönén és környezet összekapcsolása – ló (ID) – lovas (próbálja fékezni=ego)

· ID (ösztönén): örömelv (azonnali szükségletkielégítés, feszültségcsökkentés), vágyteljesítés (valós vagy fantázia) ha nem valós álmodozom; életösztön – libido ßàhalálösztön

22. Vázlatosan ismertesse Freud pszichoszexuális személyiségelméletét!

1. Orális: kb. 18 hónapig

Legfőbb a táplálkozás, a legnagyobb örömforrás, szájjal kommunikál, kb. szoptatásig tart, megtanul járni, felfedezi a világot, mindent szájjal próbál ki

2. Anális: 3 évig

Szobatisztaságra szoktatás, végbél és területe, záróizmok kontrollálása, teljesítménnyel kapcsolatos problémákról szól

3. Fallikus: 5 évig – Ödipusz-komplexus

Nemi szervekkel kapcsolatos, óvodás időszak, érdeklődés mi a különbség a lányok és a fiúk között; Ödipusz-komplexus: főleg fiúknál jellemző, anyjukat szeretnék feleségül a kisfiúk, szeretne apaszerepbe kerülni, apával való azonosulás megtörténik

4. Latencia: serdülőkorig

Szeretné felfedezni a világot (lappangó időszak)

5. Genitális: serdülőkortól

Véglegesen kialakulnak a nemi szerepek

23. Vázlatosan ismertesse Erikson személyiségelméletét!

Milyen társas hatások érnek bennünket, nagyon meghatározó a szociális környezet, mint a testtájak. A fejlődés egész életen át tart; 8 szakasz van, ellentétpárokat alkot (szemben Freuddal, akinél serdülőkorig tart)

1. Bizalom- bizalmatlanság (1éves korig)

Kérdés, hogy megkapjuk-e a bizalmat; van-e, aki gondoskodik rólunk, mikor tehetetlenek vagyunk

à bizalom és optimizmus (ha megkapjuk gyerekkorban a bizalmat, akkor optimistábbak leszünk)

2. Autonómia – kétely (1-2év között)

Önállóan képesek vagyunk felfedezni a világot. Ha túlságosan óvják a gyereket à elkezd kételkedni magában, hogy egyedül menne-e

àönkontroll és megfelelés érzés (kialakul, ha gyerekkorban van autonómiája a gyereknek); megfelelő vagyok, el tudok igazodni a világban

3. Kezdeményezés – bűntudat (3-5év)

Tudok új dolgokat is kitalálni (rajzolni, festeni) à ha ebben korlátozzák, nem értékelnek à „nem vagyunk elég jók” à bűntudat jön létre

àtervezés és megvalósítás, saját cselekvések kezdeményezésének képessége

4. Teljesítmény – kisebbrendűség (6. évtől – serdülőkorig)

Iskolában megindul a versengés, miben vagyok jó, miben gyenge

à ha átéli erősségeit: kompetencia: intellektuális, szociális, fizikai képességekben

5. Identitás – szerepkonflúzió (serdülőkor)

Ki is vagyok én? Lassan választ tudok adni rá a környezeti visszajelzésekből, különböző szerepeket próbálok ki. Ha megoldódik a moratórium létrejön az identitás

Ha nem észleli ezeket az állapotokat:

- identitás diffuzió: folyamatosan váltogatja a szerepeket, és ezt nem érzékeli, nem tudja eldönteni mit szeretne

- korai zárás: nem jön létre krízis, eleve megoldott a helyzet, gyerek elfogadja a család elvárásait, nem kezd el lázadni, később rájöhet hogy elszalasztott valamit à(eredmény) saját magáról, mint egyedi személyről alkotott egységes kép

6. Intimitás – izoláció (fiatal felnőtt)

(Freudnál itt ér véget a személyiség-fejlődés)

à(eredmény) szoros és tartós kapcsolatok létrehozásának képessége, pálya iránti elkötelezettség

- intimitás: pálya iránt egyre szorosabb az elképzelés

- izoláció: elköteleződés-mentes munka, elzárkózás a kapcsolatok elől

7. Alkotóképesség – stagnálás

Család, gyerekek kialakulása; munkában valamiféle alkotás

àtörődés a családdal, a társadalommal és a jövő generációval

Ha nincs meg àstagnálás (pl. munkanélküliség)

8. Integritás – kétségbeesés (időskor)

Egész életük keretbefoglalása

à beteljesülés, az élettel való megelégedettség érzése, hajlandóság a halállal való szembenézésre

24. Vázlatosan ismertesse az énképeket és a kapcsolatukat!

Objektív énkép à Milyennek látnak mások?

$

Önismeret

#

Szubjektív énkép à Milyen vagyok?

$

Önértékelés

#

Ideális énkép à Milyen szeretnék lenni?

25. Vázlatosan ismertesse a fenomenológiai/személyközpontú irányzatot!

Fenomenológia: szubjektív élmény; ki hogyan éli meg; az emberek jók, mindannyian fejlődünk

26. Vázlatosan ismertesse a személyiségvonásokkal kapcsolatos elméleteket!

• Temperamentum: személyiségvonás (velünk született személyiségre jellemző érzelmek)

Big Five személyiségprofil

5 személyiségvonás, amely általában:

· Extraverzió: magabiztosság, asszertivitás, izgalomkeresés, társaságkedvelés, kalandszeretet, beszédesség

· Barátságosság: kedves, udvarias, mennyire bízik másban, önzetlenség

· Lelkiismeretesség: önfegyelem, kompetencia (hol a határ), megfontoltság, rendszeretet, kötelességtudat, alaposság

· Emocionalitás: neurotikusság, szorongás, ellenségesség, impulzivitás, lelki sérülékenység, izgulékonyság

· Nyitottság: fantázia, intellektuális, kíváncsiság, kreativitás, szépérzék, értékek iránt, fogékonyság