A pszichológia alapjai
Lehoczky Mária
dr. Fodor László – Bevezetés a pszichológiába
2009. őszi félév
4 kredit
Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi
Főiskolai Kar
Kommunikáció és médiatudomány szak
2009. 09. 10.
- evolúciós pszichológia à a tulajdonságok alapjai az ősemberhez vezethet vissza
- memetika
- a viselkedés és a mentális folyamatok tudományos tanulmányozása à a pszichológia ezzel foglalkozik
- interdiszciplináris tudomány
- nem egységes à filozófiai – bölcsészeti megközelítés; és természettudományi – orvosi megközelítés
- kognitív pszichológia (észlelés, figyelem, gondolkodás stb.)
- a pszichológia forradalmához vezető tényezők:
o a II. VH technikai fejlődése
o számítógép analógiák
o mesterséges intelligencia kutatás
- a kognitív pszichológia a kognitív tudomány része (hogyan lesz a fizikai jelenségből élmény, gondolat, tudat, hogyan alakul a viselkedés)
- főbb irányzatok; megközelítési módok
o
kognitív
o
biológiai
o
mélylélektani
(Freud) à a tapasztalatok hatása (depresszió stb.)
o
magatartástudományi
(pl. fóbiáknál segít)
o
fenomenológiai
à középpontban az ember önmegvalósítása
- minden lelki jelenség
idegsejt hálózatok tevékenységének eredménye
o
tehát
a mentális jelenségek az agyműködéssel jönnek létre
- az agy fejlődése
élményfüggő
o
vannak
korszakok, amikor az ember nyitott a külvilág felé à ha nem használja ki, nem
lehet „pótolni”
o
pl.
ha valaki születése óta vak, és felnőttként gyógyítják meg, nem fog látni
- az agysejtek
hálózatot alkotnak
- idegrendszer:
o
perifériás
idegrendszer: idegek, idegdúcok
o
központi
idegrendszer
- gerincvelő
- agy: agytörzs,
kisagy, limbikus rendszer, neo-cortex (agykéreg „szürkeállomány”)
- agy
o
„hüllő
agy”
- szabályozza az
életfenntartásért szükséges dolgokat
- agytörzs: biológiai
fennmaradásért felelős (légzés, szívműködés)
o
limbikus
rendszer
- „ősemlős agy”
- érzelmek, emlékezet
(csecsemő fájdalmas sírása, szoptatás, játék, utógondozás stb.)
o
agykéreg
(cortex)
- része a homloklebeny
à az emberi
„mivoltunk eszköze” à képesek vagyunk
késleltetni az érzelmeket
- „újemlős agy”
- legfejlettebb
(tervezés, jövő orientáció, késleltetési képesség stb.)
2009. 09. 17.
2009. 09. 24.
Szignáldetekciós
elméletek – vigilancia vizsgálatok
|
|
VALÓDI JEL |
VALÓDI ZAJ |
|
ÉSZLELT JEL |
Jel |
Téves riasztás |
|
ÉSZLELT ZAJ |
Tévesztés |
zaj |
·
az
éberség kb. 45 perc után csökken.
- a
figyelem három fajtája:
- orientációs
reakció à a figyelmet valami
magára vonja pl. intenzív, váratlan, fiziológiás életet veszélyeztető
dolog, a saját né hatása à a reklám is erre
épít
- akaratlagos
à szándékosan
figyelünk valahova pl. monoton inger esetén (45 perc)
- pásztázó
à nincs egy
orientáció à változik, hogy mire
figyelünk à akaratlagossá
tehetjük, de ez az állapottól függ
- észlelés
= percepció
- észlelés
à megnevezzünk,
értelmezünk információkat
- percepció
à az információk
befogadása
- nem
az apró információkat dolgozzuk fel à a korábbi
tapasztalatokat alkalmazzuk
- észlelés
à XIX-XX.
századfordulóban tanulmányozták
- gestalt pszichológia
= alaklélektan
„Az egész több mint a részek összessége.” - Figyelmi
szekció à lokalizáció à felismerés
(azonosítás) à absztrakció à konstanciák
I.
Lokalizáció „Hol?”
a.
ábra-alap
F
megkülönböztetjük,
hogy mi az ábra (jelzés értékű) és mi az alap (nem tudjuk értelmezni)
F
az
alak elkülönítésében segít, hogy hogy néz ki à nem biztos, hogy fel
tudjuk ismerni (pl. paca)
b.
szerveződési, csoportosítási törvényszerűségek
F
közelség
elve (ami közel van egymáshoz, rendezni pl. sorba)
F
hasonlóság
elve (ami hasonló, azt látom egységben)
F
jó
folytatás elve [*]
F
zártság
elve
F
közös
sors: mozgás, távolság
c.
mozgásészlelés
F
az
inger elmozdulhat
F
valódi
(fej-, szem mozgás, reinán elmozdul a kép)
§
relatív:
ha mintázott a háttér, ehhez viszonyítunk
o
két
tárgy sebességének eltérésekor (pl. utazáskor közeli tárgyak gyorsabban suhannak
el, mint a távolabbiak – távolságészlelés)
o
önmagunkhoz
is viszonyíthatunk
§
abszolút: ha sötét,
homogén a háttér, nincs mihez viszonyítani, ezért nehezebb különbséget tenni
pl. este sötétben
F
nem
valódi / nincs valódi mozgás
§
ha
a viszonyítási alap változik
§
látszólagos
mozgás: pl. stroboszkopikus (mozi)
§
indukált
pl. holdat (kisebb tárgy) a felhők (nagyobb tárgy) körülveszik
b.
mélység- és távolságészelelés
F
jelzőmozzanatok
F
binokuláris
diszparitás (két szem)
F
monokuláris
jelzések à segít az agynak
§
relatív
méret (nagyság, magasság)
§
takarás
§
perspektivitás
változás
§
árnyék,
árnyékolás, felbontás, felszíni változás
§
relatív
mozgás
II.
Felismerés „Mi az?”
v azonosítás (mi az?),
osztályba sorolás, kategorizálás, értékelés, jelentésadás
III.
Absztrakció
v magasabb szintű
csoportosítás, általánosítás
v sémák, kategóriák
létrehozása
v fogalmak differenciálása
v sémák, mentális
reprezentációk (sematizálás, „általánosítás”)
v
pl. Hány lába van
egy széknek?
v pl. ha nem tudjuk, hogy a
buszon meg kell nyomni a gombot, hogy kinyíljon az ajtó à a következőnél már feltűnik,
pl. ha látom, hogy más is megnyomja à módosítjuk a sémát, így
legközelebb már tudjuk, hogy meg kell nyomni a gombot
v fogalomalkotás:
F fogalom: tárgyak,
tulajdonságok, viszonyok lényeges általános és elvonatkoztatott jegyeinek gondolati
tükrözése (a fogalom nem létezik, példányai léteznek)
F a fogalomhoz tartozó
tulajdonságok
§
prototípus
(a fogalom legjobb példánya – egyéni)
§
a
fogalom magja (a fogalomhoz tartozás szempontjából kritikus tulajdonságok
IV.
Konstanciák (állandóság)
v szín, világosság
F pl. fényben a pingpong
labda fehér à sötétben tudjuk, hogy
fehér, bár szürkének, vagy feketének látjuk
v nagyság
F pl. ha valaki távolodik,
kisebbnek látszik
v forma
F ha egy korongot /
pénzérmét elfordítunk, vonalnak látjuk
o
kognitív
gazdaságosság ára a torzítás; következménye: előítéletek, szubjektivitás,
emlékezeti bevésési hiányosságok stb.
o
beállítódási
hatás
Þ
perceptuális
gátlás
Þ
belülről
fakad és nem az inger sajátossága – kontextus hatása
Þ
felülről
lefelé irányuló folyamat
Irodalom: Al Seckel: Az optikai csalódások
varázslatos világa
Ossza fel négy egyenlő részre!
Kösse össze a
köröket négy összefüggő vonallal!
Ossza fel öt egyenlő részre!
2009. 10. 01.
Emlékezet
- emlékezeti
folyamatok:
- bevésés:
kódolás (emléknyom)
- tárolás
(megőrzés) //tárak vagy feldolgozási szintek?//
I.
szenzoros
tár
II.
rövidtávú
(munka) memória
III.
hosszútávúmemória
- előhívás
§
rövidtávú:
ü
aktív
műveleti hely à innen jutnak el a dolgok
a hosszútávúba (1,5 perc után): ismétléssel, jelentős, szokatlan
ü
a
passzív tudást mozgósítva dolgozunk aktívan à munkamemória
·
az
emlékezet formái
a. rövidtávú à munkamemória
b. hosszútávú:
Ø explicit (deklaratív):
o
szemantikus
o
epizodikus
(tudjuk, hogy mi mi után következik)
o
autobiografikus
(önéletrajzi à ez adja a
személyiségünket)
Ø implicit (procedurális):
o
készségek
(modoros, észlelési, műveleti (pl. 12+13) /tudunk úszni, de nem tudjuk
elmagyarázni, hogy csináljuk)
o
kitöltő
(priming)
o
kondicionálások
o
nem
asszociatív tanulás
c. érzelmi: részben független
pl. tudjuk, hogy mitől leszünk dühösek
·
előhívás:
§
felismerés (passzív) à pl. tudom, hogy tudom, csak nem jut eszembe,
így kérek egy kis segítséget
§
felidézés:
ü reprodukció
(felmondok egy verset)
ü rekonstrukció
(magamtól mesélek egy élményt)
·
előhívás
§
kidolgozottság (szervezés, asszociációk) növeli a megjegyzést
§
villanófény emlék (pl. 2001. 09. 11-én tudom, hogy mit
csináltam, mikor megtudtam a WTC esetét)
§
állapot és / vagy helyzet függő pl. érzelmi
§
Az előhívás kudarca a felejtés.
·
felejtési
görbe:
§
Ebbinghaus (1850-1909) à először foglalkozott az emlékezettel à értelmetlen szótagok rendszere
§
ő
foglalkozott először a „Felejtési görbe”-vel
·
Daniel
R. Schachter: Az emlékezés hét bűne
A. A kihagyás bűnei:
(eltűnnek az információk)
1.
elhalványulás: felejtési görbe, idővel elhalványul az emlék à a felesleges dolgokat
elfelejtjük
2.
szórakozottság: a figyelem és az emlékezet közötti együttműködés
ideiglenes zavara következtében lép fel, a figyelmet valami elvonja arról, amit
épp csinálunk (munkamemória terjedelme korlátozott)
3.
rövidzárlat: nem hozzáférhető, bár rendelkezésre áll a
tartalom (leblokkolás során képtelenek vagyunk az információt megfelelő időben
előhívni, pedig az emlék nem halványult el pl. „a nyelvemen van” jelenség)
B. A megőrzés, téves hozzáadás
bűnei:
4. téves attribúció: a forrás helytelen
megítélése pl. tanúvallomások (előítéletek, ismerősségi hatás), társítás
hasonlóság alapján
5. szuggesztibilitás: sugalmazások hatására
valóságosnak hisszük a múltbéli eseményt
6. elfogultság: idővel minden emlék
megszépül, gyakran önmagunk pozitív jegyeinek erősítésére irányul
7.
makacsság: esetén nem tudjuk a
számunkra kellemetlen élményt kiűzni a tudatunkból
·
emlékezeti
törvényszerűségek
Irodalom: Daniel L. Schachter: Az emlékezet hét
bűne
Daniel L. Schachter: Emlékeink nyomában
2009. 10. 08.
·
emlékezeti
törvényszerűségek:
2.
interferencia
§
proaktív
gátlás (előrehozó)
§
retroaktív
gátlás (visszaható)
§
hangzás
/ jelentés
3.
Zeignarik-hatás
= befejezetlenségi hatás
§
szándékfeszültség
à együtt jár a jobb emlékezettel
Tanulás
·
pszichológiai
alap paradigma
§
öröklés
«
környezet
·
Behaviorizmus
§
Watson
(USA)
§
ma
már kezd háttérbe szorulni
§
objektív
vizsgálat tárgya lehet a viselkedés [inger à black box àreakció]
§
XIX.
sz. vége à kialakul a pszich., mint tudomány
§
USA
à szigorúbban vették a tudományok határait à csak az objektív dolgokat
fogadták el à úgy „találták ki” a nekik
megfelelőlt
§
XX.
sz. à bevándorló tömeg USA-ban à tömeg szolgáltatások
(motviálás stb.) à nem beszélték a nyelvet,
más iskolázottság, mégis közös megoldást kellett találni pl. utánzás
§
black
box à az ember fejébe nem tudtunk sokáig belenézni à nem objektív
§
sok
állat kísérlet à mivel hasonlók, sok
párhuzamot vontak az emberek tulajdonságaival (pl. ha csengetnek, kimennek a
teremből)
·
A
tanulás
§
a
környezethez való folyamatos alkalmazkodás kölcsönhatás
§
„gyakorlás
hatására állandó változás a viselkedésben
·
A
tanulás lehet[†]
§
mentális
à explicit
§
viselkedéses
à implicit
·
A
tanulás speciális formái 1.
§
imprinting
= bevésődés
§
az
idegrendszer fejlődése elér bizonyos fokot, ebben a szenzitív (érzékeny)
időszakban milyen környezeti hatás éri?
§
pl.
mikor a csibe kikel a tojásból à az vésődik be az
idegrendszerébe, amit először lát: 1. jó esetben a tyúkanyó; 2. rossz esetben
más à ezt hiszi az anyjának à ez nem tanulás
·
A
tanulás speciális formái 2.
§
orientációs
reakció (lásd: figyelem)
§
szokatlan
nagy erős vagy fontos stb. inger esetén történő (odafordulás) követő habitáció
(hozzászokás)
§
nem tanulás à nem tudjuk megjósolni a
reakciót pl. ha elmegy egy mentő szirénázva, mit fogunk csinálni
·
Kondicionálások
(társítások)
§
klasszikus
§
operáns
·
Pavlov
(1849-1936)
§
klasszikus
kondicionálás = feltételes reflex
§
Pavlov
és kutyája
·
Feltétlen
reflex
§
meglevő
viselkedés elemek összekapcsolása (=kondicionálása)
§
feltétlen
inger: étel a szájban
â
§
feltétlen
reakció: nyálzás
·
Társítások:
§
feltételes
inger à orientációs reakció (pl. csengőhang)
â
§
feltétlen
inger: étel a szájban
â
§
feltétlen
reakció: nyálzás
·
Feltételes
reflex:
§
feltételes
inger (orientációs reakció) (csengőhang)
â
§
feltételes
reakció: nyálzás à LÉTREJÖTT A TÁRSÍTÁS
·
A
klasszikus kondicionálás
§
ingerközpontú
inger (1) æ
inger (csengő) (2) à REAKCIÓ
inger (3) ä
·
A
klasszikus kondicionálás feltételei:
§
térbeli
§
időbeli
egybeesés
§
és
kontiguitás (jósló funkció)
§
antipáció
(„elővételezés”, előrelátás) à pl. a növényeket nem
lehet megtanítani, hogy csengőre a fény felé forduljanak
·
A
klasszikus kondicionálás
§
generalizáció
à általánosítás
§
diszkrimináció
§
kioltás
(viselkedés) gátlás à pl. ha piszkáljuk a
kutyát a csengővel, de nem kap kaját, nem fog úgy reagálni
§
spontán
felújulás à pl. az előbbinél ott
maradt az emlékezetében, így később még reagálhat rá
§
egyszeri
társítás à egy társítás elég, hogy megakadályozzon az ismétlésben à pl. nem táncolok többet
asztalon, mert leesek megint
·
A
klasszikus kondicionálás
§
a
másodlagos kondicionálás (asszociáció)
§
„Albert
és a fehér patkány” esete: az érzelmek kondicionálhatók és kiolthatók
·
Operáns
kondicionálás
§
Thorndike
(1874-1949) à USA
§
ez
teszi lehetővé, hogy egy kutya a labdán „táncol”
§
próba-szerencse
tanulásnak is hívjuk
§
új
viselkedésmód elsajátítása, amely nincs jelen a veleszületett
viselkedésrepertoárban
§
reakcióközpontú
tanulás (effektus törvény)
ä reakció (1)
inger à reakció (2)
æ reakció (3)
·
Effektus
(„hatás”) törvény
§
belső
késztetés (pl. legyünk éhesek): explorációs tevékenység (keresés, kutatás)
â
véletlen
viselkedések
å æ
nem eredményesek megerősítés, cél elérése, majd a
viselkedés leáll
â
§
a
környezet befolyásolásának élménye: pozitív vagy következménye van a
viselkedésnek
·
Megerősítések
§
pozitív
à jutalom – közelítő viselkedés
§
negatív
à büntetés – távolodó viselkedés (elkerülő viselkedés)
averzív
kondícionálás
§
tanult
tehetetlenség jelensége (pl. medve táncoltatás; égett bejgli vég)
2009. 10. 15.
·
megerősítés
§
elsődleges:
biológiai à ha éhesek vagyunk, eszünk
§
másodlagos:
szociális à nincs fizikai értelemben
vett anyag (pl. kaja) à helyette pl. sarokba állítás
à a hatása sokkal nagyobb
·
Skinner
(1904-1990)
§
Skinner
box/doboz: pedál nyomásos kísérlet (egér à pedál à kaja)
§
tankönyv
à van egy szakasz, amit megtanul az ember à a szakasz végén kérdés,
amit ha nem tud, nem mehet tovább az anyaggal
·
operáns
kondicionálás I.
§
minél
erősebb a társítás, annál gyakoribb a reakció (pl. minél jobban szeretem a
csokit, annál többet eszek)
§
kontiguitás
(bejóslás) és befolyásolhatóság
-
kontiguitás:
kell annak a tudata, hogy biztos megkapja a boldogító ingert
-
befolyásolhatóság:
én döntöm el, hogy akarom-e à befolyásolom a
viselkedésem
§
helytelen
társítás: hiedelmek, babonák (pl. ha a fecske alacsonyan repül, eső lesz à igazából eső előtt megnő
a légnyomás, így a kisebb rovarok lejjebb kerülnek, tehát a fecskék a föld
közelében kapdossák el őket)
·
operáns
kondicionálás II.
§
ugyanúgy
lehetséges
-
generalizáció
(ha ízlik a csoki, többet is kipróbálok)
-
diszkrimináció
(a patkány képes megtanulni, hogy melyik kar, mit jelent à étel, ital, áram)
-
kioltás
(viselkedés) gátlás (pl. van inger, de nincs reakció à nyomom a pedált, de nincs
semmi, így nem próbálom többet)
§
új
lehetőség: shaping (formálás) à cirkuszi betanítás
·
tanulási
formák
§
spontán
«
akaratlagos
-
spontán:
megtanulunk tájékozódni az iskolában
-
akaratlagos:
tanulás
§
késleltetett
reakció (külső gátló tényező) à pl. kerülő út à ahhoz, hogy elérjük a
célunk, el kell távolodnunk tőle
§
latens
= lappangó: nincs /azonnali/ viselkedéses következménye pl. észlelési
folyamatok
§
belátásos:
-
hirtelen
-
hozzáférhető
-
átvihető
§
közvetítő
folyamatok
·
szociális
tanulás
§
a
társadalmi beilleszkedéshez szükséges viselkedési formák, normák elsajátítása –
szocializáció
Kreativitás
·
a
kreativitás összetevői
§
fluencia:
folytonosság, minél gyakrabban, minél kisebb erőfeszítés árán tud új, szokatlan
ötleteket felvetni
§
flexibilitás:
rugalmasság, minél többféle különböző szempontot tud felvetni
§
originalitás:
eredetiség, mennyire szokatlan, eltérő a megszokottól vagy mások ötleteitől
2009. 11. 12.
freudi modell!
·
A
pszichológiai kutatások tárgyának megközelítési módjai:
§
kogníció
§
motiváció
§
affekció
(érzelmek, hangulatok)
·
motiváció:
A szervezeten belüli vagy a szervezetre kívülről ható, környezeti erő, ami a
cselekvést aktiválja, irányítja és fenntartja
·
McClelland:
§
extrinsick
motiváció: környezeti jutalom
§
incentív
érték (vonzerő): az adott cselekvés (eszköz mennyire alkalmas a szükséglet
kielégítésére (260-262.o.)
§
intrinsick
motiváció: önjutalmazás
·
A
motívumok egyszerre rendelkeznek egy kognitív és egy affektív összetevővel:
§
éhség
¹
égség élménye
§
a
szükségletet nem érzékeljük, de ez alakítja ki a motivációs állapotot, amit
tudatosan átélünk (238-239. o.)
·
a
motiváció tehát belső folyamat, ami mozgásra indít és szervezett aktivitást
idéz elő
§
jellemzői:
-
milyen
jellegű a késztetés? (irányultsága; pl. éhség, szomjúság) és
-
mennyire
erős a késztetés? (nagysága) à drive
·
Maslow:
§
az
ember lelki életében soha nem érhető el „motivációs csend”, minden
pillanatunkat többé vagy kevésbé tudatosan valamilyen motiváció hatja át
§
motívumok
biológiai erősségük szerint hierarchikus sorrendet követnek
§
a
motivációs versengésben a sürgető erő alapján dől el, hogy melyik motívum az előbbre
való - motívumok harca
·
önfenntartási
motivációk:
testen belül célirányos cselekvés â telítődés, kielégülés
·
szükséglet:
olyan hiány a szervezetben (az ideális fiziológiás értékektől való eltérés),
amely tartós fennállás esetén az egészséget, súlyosabb esetben az életet
fenyegeti
·
hiány
megszüntetése:
§
automatikus
helyreállítás: nem tudatos, autonóm folyamat: homeosztázis
§
drive
keletkezik: ha meghalad bizonyos értéket, tudatosul, akaratlagos
irányítási folyamat
·
homeosztázis
§
a
belső környezet állandósága (termosztát hasonlat!)
§
autonóm
a szabályozás (nem tudatos, automatikus), kivéve amelyek a kritikus határt
átlépve tudatosulnak:
-
testhőmérséklet
-
folyadék
és táplálék ellátás
-
légzés
·
van
olyan hiányállapot, amely súlyos esetben sem tudatosul, azaz nem vezet
drive-hoz, pl. vashiány
·
ezek
néha nem specifikus tünetekben nyilvánulnak meg (pl. vashiány esetén
fáradékonyság, étvágytalanság…)
·
nem
homeosztatikus motívumok
§
fájdalom
elkerülése
§
alvás
…
Ý önfenntartási motívumok Ý
·
fajfenntartási
motívumok
§
társas
(szociális) motívumok:
-
szexuális
viselkedés, fajfenntartás
-
anyai
magatartás, utódápolás (Harlow)
-
altruista
magatartás à segítek a fajtársamnak a túlélésben
·
kíváncsiság
motívumok:
§
általános
aktivitás motívum: szenzoros ingerlés szükséglete
§
exploráció, érdeklődés, a
felfedezés izgalma
§
manipuláció
(tárgyakkal való foglalatosság)
-
ingerszegény környezet à kísérlet: először pihennek à később hallucináció is felléphet
·
MINDIG
öncélú tevékenység à pl. rajzolás, jótékonykodás,à nem az a cél, hogy hálások
legyenek/elismerjenek
Maslow:
szükségletpiramis
megpróbáljuk
megismerni a környezetünket à ezeket az ismereteket a saját
életünk jobbá tételére használjuk fel a környezetünket átalakítjük,
hogy az nekünk jobban tetszen (a zenehallgatás is ilyen)
·
Érzelem:
§
olyan állapotok, amelyek eseményeket kapcsolnak a személy
számára fontos dolgokhoz, tereket indítanak be és vázlatstruktúrákat kínálnak a
másokkal kialakítandó kapcsolatokhoz, lehetővé teszi, hogy értékeljük
funkcióikat és a megértésük alapjául szolgálhat
·
affektív tudomány:
§
emóció: érzelem (testi megnyilvánulással jár)
§
feeling: érzés
§
hangulat (tartósabb)
§
attitűd: értelmi – érzelmi – viselkedéses összetevők
§
affektv stílus
§
temperamentum – személyiségvonás (pl. olyan tulajdonságok, amik genetikailag belénk vannak kódolva)
§
Aruosal = aktivitás
1. agykérgi 2. vegetatív
(autonom) 3.
viselkedéses
aktivitás (arousal) aktivitás (arousal) aktvitás
//szomatikus
marker//
a három arousal nincs
mindig össhangban
|
MOTIVÁCIÓ |
ÉRZELMEK |
|
· belülről vezérelt |
· kívülről vezérelt |
|
· agykérgi arousal
optimizálás |
· vegetatív arousal =
vegetatív reakciók |
|
· társulhat érzelmekkel
pl. éhség hatására kialakuló érzelem |
· kognitív értékelés
(pozitív – negatív) |
|
|
· arckifejezés változás |
|
· szubjektív élmény hatása
a viselkedésre |
|
|
· érzés |
|
|
· érzelem |
·
Mentalizáció: az
embernek az a képessége, hogy saját érzelmeit, szándékait, vágyait, terveit
azonosítani tudja, és a vele kapcsolatban lévő, vele kommunikáló másik ember
viselkedéséből, szavaiból, gesztusaiból annak vágyait, terveit, szándékait,
érzelmeit is megérti. (empátia vs.
agresszió)
1.
szubjektív élmény
§
polaritás: önmegfigyeléssel à pozitív – negatív
§
alapérzelmek: azonosításuk kultúrától független (öröm, bánat,
meglepetés, düh, undor, megvetés, szégyen, érdeklődés)
2.
vegetatív idegrendszeri, testi válaszok
§
William James: „azért félünk, mert futunk”
§
James-Lange: az érzelmek perifériás elmélete minden
érzelemhez külön vegetatív mintázat tartozik
§
Cannon à cáfolja à centrális elmélet
i.
érzéketlen belső szervek
ii.
a vegetatív reakciók túl lassúak
iii.
mesterséges testi változás nem jár érzelemmel
iv.
az érzelmi mintázatok hasonlóak
Cannon 4.
pontját cáfolják
3.
jellegzetes mozgási mintázatok, főleg arckifejezések pl.
|
kifejezés |
mozgásszerv |
érzelem |
|
nevetés |
légzőszerv |
öröm |
|
sírás |
könnycsatorna |
szomorúság |
|
remegés |
testi
izmok |
félelem, szorongás |
4.
érzelmi állapotra adott általános reakciók
§
energetizál pl.
feldob, elkedvetlenít
§
beállítódás pl.
sötétben látja a világot
5.
kognitív kiértékelés !!!
§
előzménye: Schachter – Singer kísérlet – kéttényezés elmélet
|
|
tájékoztatott |
nem
tájékoztatott |
|
|
érzelmi
élmény |
|
|
placebo |
nincs |
van: gyenge |
|
adrenalin |
nincs |
van:
erős |
2009. 11. 26.
§
DE! Smith – Lazarus: kognitív kiértékelés
§
Nem a vegetatív arousal és a helyzet az elsődleges az
érzelmek kialakulásában, hanem a hiedelemrendszerünk és a környezetről
kialakult véleményünk . (korábbi tapasztalatok)
6.
cselekvési tendenciák
§
pl. Anger: düh
â
Hostility: ellenséges
magatartás
â
Agression: agresszió
7.
szituatív beágyazottság
§
különböző helyzetekhez különböző érzelmek, viselkedési formák
kapcsolhatók
·
Az érzelmek kifejezésének nyelve (Plutchik)
|
HELYZET |
ÉRZELEM |
VISELKEDÉS |
EREDMÉNY |
|
fenyegetés |
félelem, rettegés |
menekülés |
védelem |
|
akadály |
düh |
támadás |
destrukció |
|
személy elvesztése |
szomorúság |
segélykérés, sírás |
helyreállítás |
·
A kultúra függő (tanult) érzelmek, azaz kognitív érzelmek:
§
Szeretettel: bűntudat
§
függ
attól, hogy milyen családba születtünk, milyen iskolába jártunk, stb.
szégyen
§
zavar
§
büszkeség
§
irigység
§
féltékenység
·
nők-férfiak közti különbség
§
ilyen
részei vannak az agyunknak
Simon
Baron – Cohen:
-
női agy: empátiás képesség
-
férfi agy: rendszerezési képesség
§
Cohen foglalkozott az autizmussal à néhányuk fantasztikus kognitív tudással
rendelkezik
§
Baron – Cohen szerint az autistáknak a „női agya” totál
nulla, míg a „férfi agya” awesome
·
Empátia:
§
társas érzékenység
§
kommunikatív érzékenység
§
más gondolatainak és érzéseinek elképzelése
·
Rendszerezés:
§
képességszigetek (à egy területen tudnak nagy teljesítményt nyújtani
– autisták?)
§
rendszerekkel kapcsolatos kényszerek
§
monoton ismétlődő viselkedés
·
Arckifejezés – érzelmek
§
Tomkins tanítványa Paul Ekman
§
1978-ra dolgozta ki az egyedülálló módszert, az arcizmok és a
hozzájuk kapcsolódó, az érzelmekre vonatkozó 44 „akcióegység” mozgását nyomon
követő Arctevékenység-kódoló Rendszert (Facial Action Coding System, FACS). „a
FACS-t elsajátítani olyan, mintha a zeneolvasást tanulnánk” – állítja
§
Az ember hozzávetőleg egypercnyi videóanyag emócionális
értelmezést 100 perc alatt végzi el.
·
Személyiség
·
Az egyén gondolatainak
érzéseinek
viselkedésének
egyedi,
jellegzetes mintázata, amely az egényre jellemző személyes kapcsolatot
eredményes fizikai és társas környezetésvel.
·
Megközelítési módok:
§
átfogó elméletek:
-
pszichoanalitikus – mélylélektani
-
behaviorista – tanuláselméleti
-
fenomenológiai
§
vonáselméletek és tipológiák
·
Freud: pszichoanalízis (1856-1939)
§
289-296. o. topografikus modell
tudatos æ ® amiről tudomásunk van (munkaemlékezet)
tudatelőttes æ ® hosszútávú emlékezet
tudattalan =
tudatalatti ® nem hozzáférhetőm, konfliktusok, szonorgások
álmok – királyi út,
pszichoanalízis // elszólások
elhárító / énvédő mechanizmusok
§
strukturális modell (könyvből!)
szuperego felettes én: erkölcs –
lelkiismeret, énideál, értékrend
ego én: realitás / valóság elv (az ösztönén vágyainak valós mederbe
terelése) intellektuális – racionális problémamegoldó, közvetítő)
id ösztönén: örömelv (azonnali
szükségletkielégítés, feszültségcsökkentés) – vágyteljesítés (valós v.
fantázia)
életösztön
– libidó « halálösztön
·
A pszichoszexuális fejlődés szakaszai (306-314. o.)
§
orális: kb. 18 hónapig
§
anális: kb. 3 évig
§
fallikus: kb. 5 évig – ödipusz komplexus
§
latencia: serdülőkorig
§
genitális: serdülőkortól
2009. 12. 03.
·
Erikson: pszichoszociális fejlődés (38-45. o.)
1.
bizalom – bizalmatlanság (egy évesig)
-
a társas környezet határozza meg, hogy hogyan fejlődünk
-
az egész életünkben fejlődik, változik a személyiség à 8 szakasz à ellentétpárok à ha az egyik nem valósul meg, a
másik érvényesül à ha egy szakasznál elakadunk, a
többi nem fejlődik jól
-
a bizalom kell a túléléshez à babusgatnak, nevelgetnek à ez az alapja a későbbi „bizalom
kérdéseknek”
-
pszichopata – nem szeret à nem volt gyerekkori minta a
szoros kapcsolatról; a többi embert kihasználja
-
pszichopata báj à mások bizalmába férkőznek, majd
elveszik, ami kell nekik
-
a pszichopata nem tanul à ha börtönbe kerülnek, nem hat
rájuk à nem élik át a szorongást és a gátlaást, mert nem igénylik a kapcsolatot à a pszichopatákat nehéz felismerni
à a mai üzleti ember mintája
a.
à
eredmény: bizalom és optimizmus
-
kb. egy éves korra áll be, hogy más nem függünk közvetlenül a szülőktől à megtanulunk helyet változtatni,
első szavak
2.
autonómia – kétely (1-2 év között)
-
az önállóságra való felkészülés
a.
à
eredmény: önkontroll és megfelelés érzés
-
kétely à ha nagyon korlátoznak a szülők
3.
kezdeményezés és bűntudat (3-5 év)
a.
à
eredmény: tervezés és megvalósítás, saját cselekvések kezdeményezésének
képessége
-
sok dolog, amit nem tehetünk meg, mert büntetik à bűntudat à bármi, amit csinálok rossz à agresszívvá válok
4.
teljesítmény – kisebbrendűség (6 évtől serdülőkorig)
a.
à
eredmény: kompetencia: intellektuális, szociális, fizikai képességekben
-
mikor rájövünk, hogy miben nem vagyunk jók, kisebbrendűség alakul ki
5.
identitás – szerepkonfúzió (serdülőkor)
a.
à
eredmény: saját magáról, mint egyedi személyről alkotott egységes kép
-
már nem gyerek, még nem felnőtt
-
válogatunk a „szerepek” között à lehetőségek megtapasztalása
-
sokan vélik úgy, hogy ez XX. sz.-i jelenség à régen később volt a testi érés à egybeesett a házasítás idejével à nem valósulhatott meg a
válsághelyzet
-
iskolai tanulmányok meghosszabbodása à döntési helyzet à nagy teher a fiatalokra
|
|
KRÍZIS észleli |
KRÍZIS nem észleli |
|
megoldódott |
identitás |
korai zárás |
|
nem oldódott meg |
moratórium (türelmi idő) |
identitás diffúzió |
-
türelmi idő à 1-2 év à amíg átalakul
-
korai zárás: nyomás a család miatt / által à megmarad à nem vágyik arra, hogy kipróbálja
magát más téren à később lehet belőle gond à ha benne marad, akkor lesz
identitás diffúzió (identitás zavar) à pl. 50 évesen rocker ruha
6.
intimitás – izoláció (fiatal felnőtt)
a.
à
eredmény: szoros és tartós kapcsolatok létrehozásának képessége, pálya iránti
elkötelezettség
7.
alkotóképesség – stagnálás (felnőtt)
a.
à
eredmény: törődés a családdal, a társadalommal és a jövő generációval
-
ha itt rekedünk meg (nem ok a házasság, munka) à stagnálás
8.
integritás – kétségbeesés (időskor)
a.
à
eredmény: beteljesülés, az élettel való megelégedettség érzése, hajlandóság a
halállal való szembenézésre
·
Behaviorista személyiség felfogás – Watson
-
bármik lehetünk, ha elég megerősítést kaptunk
§
a környezet határozza meg a viselkedést:
-
operáns kondícionálás
·
jutalmazás – büntetés
¨ biológiai
pl. Olds-öningerléses kísérlet, pofon
-
ha folyamatosan jutalmazzuk magunkat, lehet, hogy később káros hatással
lesz
¨ szociális
pl. kapcsolatfüggés, sarokba állítás
-
valaki azért tart fenn egy rossz kapcsolatot, mert fél az egyedülléttől à kapcsolatfüggés à általában önértékelési probléma
van a háttérben
·
obszervációs (megfigyeléses) tanulás
¨ helyettesítő
(vikariáló): más kap megerősítést a viselkedésért à utánzás pl. agresszív jelent a tévében
¨ önjutalmazás
/ büntetés pl. önmarcangolás
-
klasszikus kondícionálás – fiziológiás reakciók pl.
szégyenérzet, szorongás
·
tisztán behaviorista felfogást továbbfejlesztették, és más
elméletekben alkalmazzák, pl.
§
Szociális – kognitív elmélet:
-
A viselkedés külső meghatározói (jutalom, büntetés) és belső
tényezői (hiedelmek, elvárások, vélekedések) összefonódnak és így határozzák
meg a viselkedést, visszahatnak az egész személyiségre.
-
Szociális tanuláselmélet: kognitív mérlegelés előzi meg a
viselkedést
-
mi éri meg jobban à pl. tanulás vs. buli
2009. 12. 10.
§
Humanisztikus pszichológia (318-336. o.)
-
Thomas Szász à egyetemi tanár à a diákok egészségügyi
intézményekben nézelődnek, beszámolnak
-
tudományos megközelítés « élmény:
szubjektív tapasztalat (fenomenológia)
-
humanisztikus irányzat
-
pl. Maslow: önmegvalósítás
-
Csíkszentmihályi Mihály: Flow (áramlat) Akadémia kiadó
-
50-es évek à önmegvalósítás (Thomas Szász)
-
Flow élmény à egy tevékenység annyira lefoglal
minket (örömforrás), hogy nem figyelünk a külvilágra (minél többször, annál
boldogabb)
-
a tevékenység folyamata is öröm
-
csúcsélmény » flow élmény
-
szubjektív élmény à középpont
-
orvos – beteg kapcsolat à egyenrangúak à a beteg nem beteg, hanem kliens
v. partner à az orvos a saját modelljét nem
erőszakolhatja rá a betegre, mert cél a segítség
-
alapelvek:
·
szubjektív világszemlélet, önértékelés, „ki vagyok én?”
-
egyén-/ én központú à mi a célom? hogyan tudnék
fejlődni?
·
választás, kreativitás, önmegvalósítás
-
miénk a döntés, az önmegvalósítás az emberi élet célja
·
elméletekben fontos az objektív megközelítés, de
értékközvetítésnek is meg kell jelennie „érett személyiség”
-
olyan kép à (nagyjából) út a boldogsághoz,
elégedettséghez
-
pozitív pszichológia à mai
·
az emberek jók, a viselkedést meg kell érteni, nem pedig
előrejelezni (ezáltal kontrollálni)
-
az emberek jónak születnek à valami hatás / élmény, amiért nem
eléggé jók később (pl. együttműködő, figyelmes)
-
önértékelés – önbizalom
objektív énkép Milyennek
látnak mások?
â
önismeret
á
szubjektív énkép (tudjuk változtatni) Milyen
vagyok?
â
önértékelés
á
ideális énkép Milyen
szeretnék lenni?
-
ha az ideális nagyon messze van a szubjektívtől: önbizalomhiány,
kisebbségi érzés à megpróbálja leplezni à szerep à túl sok energia; továbbá nagy a
lebukás veszélye
-
az önértékelést az ideális (csökkentem, magamhoz igazítom) csökkentésével
vagy a szubjektív (fejlesztem magam) fejlesztésével javíthatjuk
-
rokon, barát, ismerős à elfogultak à hasonlóak, így nem tudnak
objektívek lenni
-
objektív – szubjektív hasonló à önismeret à minél reálisabb, annál jobb az
önértékelés
-
Carl – Rogers – Személyiségközpontú pszichológia
·
alapelvek:
¨ harmóniában
önmagunkkal, az énképek összhangja
¨ önaktualizáció,
önmegvalósítás
¨ egészlegesség,
kongurencia
-
Kliensközpontú megközelítés
·
empátia
·
hitelesség (kongurencia)
·
elfogadás
-
ez a három azok a képességek, hogy segítünk másokon
-
empátia: másokat (testi jelei alapján) megértünk à nemcsak átérzés à racionális értelmezés is
-
hitelesség: ne akarjunk mást mutatni à ha elértük a határainkat,
„szóljunk” à a páciens és az orvos egyenértékű
/-rangú
-
elfogadás: ha valakit máshogy nézek, nem tudom tisztán látni à félre kell tenni az egyéni
véleményt à semlegesnek kell lenni, hogy
segítsünk
·
Típustanok és vonáselméletek
§
típustanok
-
tipológiák –elavultak
·
élesen elkülönülő jegyek (dichotóm változók)
-
pl. aktív VAGY passzív
·
egyedi jegyek (idiografikus)
-
pl. becenevek
·
pl. Jung: extra – introverzió
-
addig működött, míg voltak közösségek
-
szerep à nem fogadták el, ha változtatni
akar
-
Jung Freud legjobb tanítványa
§
vonáselméletek (215-234. o.)
-
nincs éles határ
-
skála két végpontja közt normál eloszlás
-
mindenkire jellemző (nomotetikus)
-
állapot (helyzettől függő) vagy vonás (tartós jellemző)?
vonás
pl. félelem
támad,
menekül, megküzd
pl.
félénk
-
Milyen
alapvető vonásokkal jellemezhető az ember?
·
Tapasztalati
megközelítés – Cattel
·
nyelvi
elemzés: szógyakoriság (lexikális kritérium) à 16 faktor(mindig jellemző)i
-
pl. szociábilis – nem szociábilis
-
feszült – nyugodt
-
bizonytalan
radikális –
konzervatív
·
Elméleti megközelítés –
Eysenck
¨ 
Hippokratészig nyúl vissza
¨
szilárd extrovertált introvertált szangvinikus flegmatikus kolerikus melankólikus
extra
– introverzió és stabilitás – labilitás
-
Agyműködés
GRAY BAS
viselkedéses aktiváló /
megközelítő rendszer
kívánatos, jutalmazó ingerek irányába mozdulás
IMPULZIVITÁS faktor
viselkedéses gátló /
elkerülő rendszer
viselkedés leállítása, ingerek elkerülése
SZORONGÁS vonás
-
szenzoros
élménykeresés (SSS): ingerkerülő – ingerkereső; represszor – szenzitizátor
-
Big
Five személyiségprofil
·
extroverzió:
magabiztosság, asszertivitás, izgalomkeresés, társaságkedvelés, kalandszeretet,
beszédesség
·
barátságosság:
kedvesség, udvariasság, bizalom, őszinteség
·
lelkiismeretesség:
önfegyelem, kompetencia, megfontoltság, rendszeretet, kötelességtudat,
alaposság
·
emocionális:
neurotikusság, szorongás, ellenségesség, impulzivitás, lelki sérülékenység, izgulékonyság
·
nyitottság:
fantázia, intellektuális kíváncsiság, kreativitás, szépérzék, értékek iránti
fogékonyság